Két évvel ezelőtt a most 82 éves, enyhe Alzheimer-kórban szenvedő  Reznick jelentkezett egy olyan kísérletre, amellyel Alzheimer-kóros és más memóriazavarokban szenvedő embereknek szerettek volna segíteni. Az elgondolás nagyon egyszerű volt: digitális képek és hangrögzítés segítségével archiválják az eseményeket, például az unokák hétvégi látogatását, majd ebből összefoglalót készítenek a legfontosabb képek segítségével. A résztvevők időről időre visszanézik ezeket az összefoglalókat, hogy megerősítsék az emlékeket.

A hardver a Sensecamnek keresztelt kicsiny fekete doboz, amely tartalmaz egy digitális fényképezőgépet és egy gyorsulásmérőt a mozgás regisztrálására. Az eszköz nyakban viselhető, a fejlesztést a Microsoft kutatólaboratóriuma végezte an angliai Cambridge-ben.

A technológia licencét birtokló brit Vicon cég fiatalok számára akarja piacra dobni a készüléket, hogy azok rögzíthessék életük eseményeit, majd az interneten, például a Facebookon vagy a YouTube-on közzétegyék azokat. Az idősebbek számára azonban új lehet az ember-gép barátság: az Alzheimer-kór kialakulása ellenére a mindennapi történéseket szilikonra rögzítik, majd előhívják. A kutatók szerint a technológia nemcsak a páciensek, de a családtagok és barátok számára is hasznos, mivel nem kell a szokásos beszélgetéseket újra és újra lefolytatni.

Pittsburgh-ben a kutatók megkérték Reznick urat, tegyen három kirándulást a Sensecammel a nyakában, hangrögzítővel a zsebében és egy GPS-szel felszerelkezve. Az egyik kirándulás során üvegszobrokat tekintett meg feleségével, Sylviával, fiával és lányunokájával.

A Sensecam rövid idő alatt több száz fényképet készít. Amikor a kutatók elkezdték vizsgálni, mint memóriasegítőt, a páciensek és a gondozók együtt nézték a képeket. Bár ez segített az emlékek előhívásában, egyértelmű volt, hogy sokkal jobb lenne, ha csak néhány kulcsfontosságú képre koncentrálnának, amelyek előhívnák az ehhez kapcsolódó emlékeket. A megközelítés interaktivitása azt az érzést adná a páciensek számára, hogy jobban tudják irányítani a visszaemlékezéseket és azt is lehetővé teszi, hogy visszalátogassanak a múltbéli eseményekbe, nemcsak tudhassák, mi történt.

A Reznick úrral történt eseményekhez kötődő legjobb memóriakulcsok megtalálásához a két kutató, Dr. Anind K. Dey, a Carnegie Mellon Egyetem informatika professzora és Matthew Lee hallgató azokat a képtípusokat vette számításba, amelyek a korábbi tanulmányok során a leghatékonyabbnak bizonyultak. Hamar rájöttek, hogy a memória szeszélyessége nehezen megfoghatóvá tette a válaszokat. Például a tanyaudvaron álló szamár képe rengeteg emléket hívott elő, miközben egy jellegtelen táj egy nem várt hóesésre emlékeztetett.

A kutatóknak mégis sikerült néhány tágabb szabályt meghatározni, hogy melyik képek hívhatnak elő emlékeket a legnagyobb valószínűséggel. Egy emberekkel kapcsolatos esemény, például egy családi összejövetel esetén a rendszer olyan képeket választ ki, amelyeken az arcok világosan felismerhetők. Ha egy hellyel kapcsolatos az esemény, például egy múzeumlátogatásról van szó, a GPS és a gyorsulásmérő segítségével határozható meg például, hogy mely műtárgyak előtt időzött sokat az illető.

Más kutatócsoportok más technikákkal kísérleteznek, hogy összegezzék és felhasználják a Sensecam által rögzített adatokat. Alan Smeaton és munkatársai a Dublini Városi Egyetemen tevékenységek szerint csoportosítják a képeket és úgy hasonlítják össze őket, így a rendszer elkészítheti a nap vizuális összefoglalóját. A Torontói Egyetemen Ronald M. Baecker és csapata azt vizsgálja, mennyire hasznos, ha a Sensecam által készített képeket egy hozzátartozó narrációja egészíti ki.

Amikor a rendszer kiválaszt néhányat a többszáz fényképből, a gondozó kiválogatja a megfelelőket és "végszókat" ad hozzájuk a hangrögzítőről, narráció segítségével vagy rövid szövegek beszúrásával. A végső eredmény egy multimédiás diavetítés egy táblagépen, amely lehetővé teszi a páciensek számára, hogy egyes képek kijelölt részeit közelebbről is megnézze. A képernyő egyszeri megérintése lejátssza a rögzített hangot, kétszeri megérintés megmutatja a képekhez írt kommentárt.

"A tervezés azon alapul, hogy lehetővé tegye a páciensek számára: aktívan részt vegyenek az eseményre történő visszaemlékezésben, ne csak képeket nézegessenek"- mondta el Matthew Lee. Miután Reznickéken és két másik házaspáron tesztelték a rendszert, Lee és Dr. Dey azt találták, hogy a Sensecam segítségével sokkal élénkebben és nagyobb magabiztossággal lehetett előhívni az emlékeket, mintha egyszerűen csak megnéznék a képeket.

A szintén a Microsoft által finanszírozott többi Sensecam-kutatás is ígéretes eredményeket hozott, de nem jelentették be azon szándékukat, hogy memóriasegítőként forgalmazzák a készüléket.

Decemberben Reznick úr végignézte a múzeumlátogatásról készült diavetítést, több, mint 18 hónappal a kirándulás után. Néhány képnél a szeme felismerést tükrözött. Amikor egy téglafal képéhez ért, amelyhez felesége fűzött kommentárt, az idős úr bólintott és azt mondta: "Emlékszem erre."

Kapcsolódó cikkek
	Az sms-ezés befolyásolja a járásmódot
	Nikotintapasszal a jobb memóriáért
	45 évesen elkezdődhet a mentális hanyatlás
	6 tipp a jobb memóriáért
	Hiányzó képkockák
	Táblagép rövidtávú memóriahiánnyal küszködőknek
	A stressz blokkolja a memóriát
	Emlékezetesebb a mély férfi hang
	Inzulin-spray javíthatja a demenciában szenvedők memóriáját
	A számítógép rontja a memóriát