Egészségügyi hírek

Kanyaró: nincs veszélyben a lakosság

MTI


Magyarország járványügyi helyzete stabil, a lakosság a Makón észlelt kanyarómegbetegedések miatt nincs veszélyben - mondta az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) főigazgató-főorvosa budapesti sajtótájékoztatóján.

Oroszi Beatrix közölte, hétfőn megérkezett a makói kórházba az az oltóanyag-mennyiség, amellyel elkezdhetik a betegek családtagjai, a kórház egészségügyi személyzete és a bent fekvő ápoltak oltását. Hozzátette: aki valamilyen okból nem kaphat oltást, azt úgynevezett passzív immunizációban részesítik, amely során az ellenanyagot juttatják a szervezetbe.

Az oltás annak beadása után két hét elteltével ad védettséget, és ha újabb megbetegedést nem tapasztalnak, a kórházi zárlat három hét után feloldható – jelezte. Kitért arra, hogy Romániában kanyarójárvány van. 2016. január és idén február között 3071 beteget regisztráltak, tizenhatan meghaltak, és főleg olyan csecsemők és kisgyermekek között terjed a betegség, akik még nem kaptak oltást. Oroszi Beatrix elmondta azt is, hogy a magyar betegek közül egyiknél sem súlyos lefolyású a betegség.     

Az orosházi kórház fogadja a betegeket

Közben a makói kórházban kanyaró miatt elrendelt zárlat következtében az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) szombaton módosította a területi ellátási kötelezettséget. Ez alapján a Békés megyei Orosházi Kórház látja el négy Csongrád megyei település betegeit.

Duray Gergő, az Orosházi Kórház főigazgató-főorvosa hétfőn az állami hírügynökségnek elmondta: az OTH határozata értelmében a Csanádalberti, Pitvaros, Ambrózfalva és Nagyér településről érkező betegek – összesen 2800 ember – járóbeteg- és fekvőbeteg-ellátását végzik a makói kórház helyett. Vasárnap két-három beteg jelent meg a kórházban ebből a körzetből – tette hozzá.

A főigazgató elmondta: jelenleg felmérik a dolgozók oltási státusát. Megnézik, hogy dolgozóik közül hányan kaptak csak egyetlen védőoltást a kanyaró (morbilli) ellen, hányan kapták meg az ismétlő oltást is, és hányan nem részesültek egyáltalán az immunizációban. Az egészségügyi dolgozók kötelező morbilli-védőoltásáról egyelőre nincs információjuk, az egészségügyi hatóság rendelheti el – közölte.

A román határhoz közeli gyulai és békéscsabai kórházat hivatalosan egyelőre nem tájékoztatták a dolgozók kötelező védőoltásáról, a két intézményben még nem kezdődött el az orvosok és ápolók oltásainak a felmérése. Szentes Tamás országos tiszti főorvos szombaton azt mondta: ellenőrizni kell a Romániával határos megyékben az egészségügyi dolgozók kanyarófertőzés ellen is védettséget biztosító oltásának dokumentációját, azokat pedig, akik nem kaptak második oltást, be kell oltani.

Magyarországon 1969-ben vezették be a kanyaró elleni védőoltásokat, aminek köszönhetően a 47 éven aluli lakosság döntő többsége legalább egy, kanyaró elleni oltásban részesült. A hosszú távra szóló védettség kialakítása érdekében 1989-től kezdődően két alkalommal – 15 hónapos, majd 11 éves korban – kapnak oltást a gyerekek. Az elmúlt két évtizedben Magyarországon az átoltottság meghaladta a 98 százalékot. Az oltás és az emlékeztető oltás a szakirodalmi adatok szerint mintegy 99 százalékos védelmet biztosít.

Beoltják a kórház dolgozóit

Megkezdik a makói kórház dolgozóinak beoltását a kanyarófertőzés ellen védettséget biztosító vakcinával – közölte Kallai Árpád, a Csongrád Megyei Egészségügyi Ellátóközpont Hódmezővásárhely-Makó főigazgatója hétfőn a helyszínen.

A szakember újságíróknak az oltóanyag megérkezését követően elmondta, az intézmény 420 dolgozója közül a tisztiorvosi szolgálat szakemberei az életkor és az oltási előzmények alapján választják ki azokat, akiknek be kell adni a vakcinát.

A makói kórház tíz munkatársánál jelentkeztek kanyaró megbetegedésre utaló tünetek, közülük ötnél laboratóriumi vizsgálatok is igazolták a fertőzést. Szombaton az OTH elrendelte az intézményben a zárlatot.

MTI információ


Kanyaró

A kanyaró egy vírus által okozott emberi megbetegedés. A vírus a beteg ember váladékaival ürül, s cseppfertőzésként terjed. A fertőződés után 9–11 nap múlva hirtelen fellépő nátha, láz, köhögés és kötőhártya-gyulladás jelentkezik, valamint a szájüregi nyálkahártyán úgynevezett Koplik-foltok jelennek meg. Később kiütések alakulnak ki a bőrön, egyúttal a láz csökken. A betegség súlyos komplikációkkal járhat: különböző mechanizmusokkal kialakulhat agyvelőgyulladás (akár 15 évvel a fertőződés után), illetve felléphetnek bakteriális fertőzések. A fertőzés lezajlása után egész életen át tartó immunitás alakul ki a kórokozóval szemben. A betegség megelőzésére Magyarországon kötelező a védőoltás. (wikipédia.hu)

Eddigi bejegyzések

ogabo ( 38 éves férfi ) Szombathely , 1 kórtörténet | időpont: 2008. június 25. 13:18

Kezdeti tünetek: Bőr- és bőralatti szövetek, köröm:
a bőr hámlása, bőrkiütés, fehér hámdarabkák a haj tövén
Általános tünetek:
csökkent terhelhetőség, állóképesség, fejfájás, fényérzékenység, influenzaszerű tünetek, izületi fájdalom, láz, rossz közérzet, viszketés (bőr, száj, torok, orr, stb.)
Szem:
égő szem, véreres szem
Kórház, rendelő: Fejér Megyei Szent György Kórház (Fejér megye, Székesfehérvár)
Gyógyszerek: lázcsillapító
Meggyógyult:    igen

doktor ( 41 éves férfi ) Budapest , 24 kórtörténet | időpont: 2008. május 28. 10:40

Történet: A betegséget vírus okozza, melynek lappangási ideje 8-13 nap. A betegségre jellegzetes a Koplik folt, ami a szájnyálkahártyán megjelenő fehéres színű foltot jelenti. a kiütések (foltok, kis göbcsék) általában a fejen jelennek meg és innen terjednek a testen lefelé és korpádzó hámlás formájában tűnnek el.
Kezdeti tünetek: Bőr- és bőralatti szövetek, köröm:
bőrkiütés
Általános tünetek:
fényérzékenység, izomfájdalom, láz, megfázásos tünetek, torokfájás
Keringés és légzés:
köhögés
Szem:
véreres szem
Gyógyszerek: nincs specifius gyógyszere.
Meggyógyult:    igen
Rehabilitáció: Magyarországon ritka, életkorhoz kötött védőoltás van ellene.