Egészségügyi hírek

Gyógyszermaradványok az ivóvízben

betegszoba.hu


A különböző gyógyszerek hatóanyagai a tisztított és tisztítatlan szennyvizekkel a környezetbe kerülnek, így mára nem csupán a felszíni, de a felszín alatti vizekben és a talajokban is megtalálhatók. De vajon hogyan védekezhetünk ellenük? Világszerte kutatócsoportok százai foglalkoznak a kérdéssel.

A kérdéssel foglalkozó szakemberek számos helyen mutattak ki gyógyszermaradványokat a környezetünkben – olvasható a budapestwatersummit.hu-n, a Budapesti Víz Világtalálkozó honlapján.

Ma már tudományosan bizonyított tény, hogy ezek némelyike még igen kismértékben is komolynak tűnő kockázatot jelenthet az élő szervezetek számára.

Egy gyakran használt antiepileptikum, a karbamazepin például a varangyos békák szaporodására van kimutatható hatással: az ivadékok mennyisége ugyan nem csökken, de nagyságuk igen.

Annak ellenére, hogy ezek a molekulák jelenleg még nagyon kis koncentrációban vannak jelen mind a vízben, mind pedig a talajban/üledékekben, egyes hatóanyagok környezeti koncentrációja mégis meglehetősen gyors növekedést mutat.

Az Európai Unió által finanszírozott Poseidon projekt már a 2000-es évek első felében rámutatott, hogy – a gyógyszeripar terjeszkedésének és olyan emberi tényezőknek köszönhetően, mint az egyre magasabb átlagéletkor, illetve a minden korosztályban növekvő gyógyszerfogyasztás – a különböző hatóanyagok kis koncentrációban jelen vannak a felszíni vizekben. 

Mivel az analitikai módszerek fejlődésével egyre több hatóanyagot és egyre kisebb mennyiségeket is ki lehet mutatni a környezeti mintákból, az utóbbi években egy rendkívül összetett, a jövő számára komoly kihívást jelentő környezeti probléma képe tárult elénk – figyelmeztetnek a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontja Földrajztudományi Intézetének munkatársai.

Az Európai Unió Vízügyi Keretirányelvének – Water Framework Directive (2000/60/EC) – 16. cikkelye foglalja össze a vízszennyezés elleni stratégiákat. 2001-ben megszületett az első határozat az ún. prioritást élvező anyagokról, amelyek jelentős kockázatot jelentenek a környezetre. A listát már két alkalommal is bővítették, mégis, jelenleg is csak 33 anyag/anyagcsoport szerepel rajta (például poliaromás szénhidrogének, toxikus fémek).

Az Európai Bizottság 2015-ben adta ki az első Megfigyelési listát (Watch List), amelyet 2018 júniusában frissítettek. Ezen a listán több gyógyszerszármazék (pl. egyes szintetikus hormonok) és antibiotikumok is szerepelnek. A tagállamoknak kötelessége a listán lévő szennyező anyagok monitorozása a vízi környezetben. Az eredmények kiértékelésén és a további lépéseken igen sok múlik. Egyértelmű, hogy a gyógyszermaradványok megfelelő azonosítása és kiszűrése egyre égetőbb kérdés. Ezért is megnyugtató, hogy a megoldást nyújtó technológiák kifejlesztése már elkezdődött. Ezek alkalmazása és elterjedése azonban jelentős mértékben függ az ezzel kapcsolatos szabályozási környezettől.