Egészségügyi hírek

Az ivóvíz fogyasztása veszélyes?

betegszoba.hu


Azonos forgatókönyv szerint történik világszerte a gastrointestinális betegségek elterjedése: senki sem tudja, hogy honnan jön a betegség, és miként lehetne megállítani. A kezdetekben csak néhány ember betegedik meg, főként a nagyon öregek és a nagyon fiatalok. Ahogy a járvány súlyosbodik, egyre több és több ember betegszik meg, a gyengébb szervezetűeknél akár életük végéig tartó komplikációk lépnek fel.

Ezeknek a járványoknak a forrása sokszor az ivóvíz, melyben világszerte feltétlenül megbízunk, annak ellenére, hogy sok mindent nem tudunk még az ivóvízben lévő kórokozók hatásairól. Ezt a kockázatot vizsgálja az Amerikai Mikrobiológiai Akadémia új tanulmányában (Tiszta víz: Mi az elfogadható mikrobiális kockázat).

Mark LeChevallier, az Amerikai Vízszolgáltató Cég (New Jersey) munkatársa, a tanulmány egyik szerzője kihangsúlyozza, hogy a fejlődő országokban, ahol a hasmenéses betegségek évente nagyjából 2 millió ember halálát okozzák, ez komoly közegészségügyi probléma. Szerencsére az Egyesült Államok és más fejlődő országok is sikeresen megfékezték a legnagyobb járványokat, de szórványos megbetegedések és kisebb járványok még mindig előfordulnak.

A tanulmány a víz mikrobiális rizikójára összpontosít, mely viszonylag új eszköz a vízben lévő fertőzések megismerésében.

A tanulmányt a 2006 októberi amerikai Mikrobiológiai Akadémiák konferenciáján elhangzottakból állították össze. Különböző szakértők a mikrobiológia, közegészségügy, járványtan, gyógyszerészet területeiről cserélték ki tudásukat a víz mikrobiális kockázatáról.

Egy járvány kitörésekor a tudósoknak és a közegészségügy szakértőinek számos fontos kérdésre kell választ találni. Melyik vízkezelési módszer a legjobb? A lakosság melyik rétege a legveszélyeztetettebb, és hogyan lehet megóvni őket? Hova kell csoportosítani a forrásokat? Melyek a legveszélyesebb kórokozók a vízben, és miként kerültek oda?"

A mikrobiális rizikók elemzésével választ kaphatunk ezekre a kérdésekre.

A tanulmány az alábbi felvetéseket tartalmazza:

Nemzetközi adatközpont létrehozása, melyben a vízben található kórokozókat határoznák meg. Ez tájékoztatna a mikrobiális rizikókról, egyben segítséget nyújtana a közegészségügynek.

Független mikrobiális tanácsadó központ létrehozása, mely területenként meghatározná a leghatékonyabb eszközök alkalmazását.

A lakosság tájékoztatása az ivóvíz minőségéről.

További kutatások szükségesek számszerű kimutatásokhoz.

A járványok adatainak egységesítése.