Emberi mivoltunk kulcsa az agy. Világszinten is jelentős eredményeket mutatnak fel magyar kutatók - véli Freund Tamás a hazai Agykutatás Hete rendezvénysorozat alkalmából. Emberi mivoltunk kulcsa az agy. Világszinten is jelentős eredményeket mutatnak fel magyar kutatók - véli Freund Tamás a hazai Agykutatás Hete rendezvénysorozat alkalmából.

"Az emberi agy az anyag evolúciójának legkomplexebb terméke, legbonyolultabb szervünk, emberi mivoltunk kulcsa. Filozófiai mélységeket érintő kérdés, hogy vajon az emberi agy képes-e önmaga megismerésére. A magyar agykutatók világszinten is jelentős eredményeket mutathatnak fel ezen a téren. Azt hiszem, hogy ennek a nagyszerű szerkezetnek a működése minden embert foglalkoztat" - mondta az mta.hu-nak Freund Tamás, az Idegtudományi Társaság elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének igazgatója.

Magyarország: 13 éve rendezik meg

Az Agykutatás Hetét - angol nevén a Brain Awareness Weeket - éppen 15 éve alapította a nemzetközi Idegtudományok Társasága és a DANA Alliance for Brain Initiatives. Azóta egyre több országban tartják meg a főként ismeretterjesztő céllal létrehozott rendezvény. Magyarországon 1997 óta tartják meg az Agykutatás Hetét, 2003 óta országos rendezvények kötődnek hozzá. Idén Budapesten, valamint három vidéki nagyvárosban, Szegeden, Debrecenben és Pécset is lesznek programok. Legtöbb előadás Budapesten, a Millenáris Teátrumban lesz március 16. és 21. között, minden nap délután fél öttől. A belépés ingyenes.

Határterületek az előadásokon

Az agykutatás számos esetben találkozik egyéb tudományágak és a művészetek eredményeivel. Az előadók egyebek mellett ezeknek a határterületeknek a bemutatásával szeretnék közelebb hozni a közönséghez az agykutatás szépségeit. Ezt az elképzelést követi majd a pszichiátriai betegek festményeiről vagy a mozgás és a zenei ritmus idegrendszeri szabályozásáról szóló előadás is. Idén különös hangsúlyt fektettek az aggyal kapcsolatos betegségek megismertetésére is.

A 21. század információs társadalma által diktált tempó óriási kihívást jelent az agyunknak. Az internetnek, a mobiltelefonnak és a médiának köszönhetően olyan mennyiségű adat bombáz minket minden nap, amelyre agyunk nem készülhetett fel, és nem is tud hozzá alkalmazkodni. A felületesen elraktározott információk sivárrá teszik az emberi gondolkodást, mert visszavetik az asszociációs képességeink működését, így csökkentik a kreativitást. A szorongásos, depressziós kórképek egyre gyorsabb terjedését elsősorban az agyra nehezedő adaptációs nyomás okozza, és az agykutatók felelőssége, hogy erre felhívják a társadalom és a politikai döntéshozók figyelmét - magyarázta az mta.hu-nak Freund Tamás.

Az agyi funkciókhoz köthető betegségek gyógyítása óriási pénzeket emészt fel, csak a depresszió kezelésére 107 milliárd Eurót költenek Európában évente. Freund Tamás szerint ezekből az adatokból egyértelműen kiderül, hogy az agykutatás fejlesztésének eredményével létrejövő új gyógymódok és megelőzési stratégiák nagyban könnyíthetnének az állami terheken, és ezt a politikai döntéshozóknak is be kell látnia. "Meggyőződésem, hogy Magyarországon nem csak az egészségügy, hanem a gazdaság egészének számára is a kutatás-fejlesztés az egyetlen kitörési lehetőség" - tette hozzá.

Elöregedés: agykutatással a jobb öregkorért

"Az agykutatás a nyugati társadalmak elöregedése miatt is egyre nagyobb szerephez juthat. Az Egyesült Államok egyes részein és társadalmi rétegeiben ma már nem ritka a 90 éves várható élettartam sem. Ha viszont ezek az emberek utolsó évtizedeiket szellemileg leépült állapotban, Alzheimer-kórban szenvedve töltik el, az nem csak számukra megalázó, de a családnak és társadalom egészének is nagy megterhelést jelent. A szellemi leépülés megállítása vagy lassítása az agykutatás egyik legfontosabb kihívása" - fejtette ki az mta.hu-nak Freund Tamás.

Komoly magyar eredmények

"Magyarország komoly eredményekkel büszkélkedhet az agykutatás terén, elsősorban a tanulás-memória, a tudatos érzékelés és a kreatív gondolkodás folyamatait koordináló agykéreg vizsgálatának kapcsán. Magyar tudósok nevéhez fűződik annak felismerése is, hogy az agy idegsejtjei nem csak kötött idegpályákon keresztül tudnak kommunikálni egymással" - tudatta az mta.hu.

"Vizi E. Szilveszter kutatásai vetették fel először ezt a lehetőséget, amit azóta laboratóriumban is igazoltak. Korábban az agyról úgy gondolkoztunk, mint egy huzalozott hálózaton keresztül kommunikáló komplex "telefonközpontról". Ma már tudjuk, hogy ezt kiegészíti egy olyan "rádiós" rendszer is, amelynek a jeladói közvetlen kapcsolat nélkül, ingerületátvivő kémiai anyagok diffúziója útján is képesek információt közölni. Ez az adórendszer finomhangolja a kötött idegsejt hálózat működését, és szorosan kapcsolható a hangulatok és érzelmek hatásaihoz. A gyógyszerek pedig elsősorban ennek a rendszernek a működését befolyásolják. Intézményünk egyik legutóbbi eredménye éppen egy ilyen érzelmi információkat szállító idegpályának a meghatározása volt, amely lehetővé teszi a memóriafolyamatok számára az alkalmazkodást a váratlan helyzetekhez"- magyarázta az mta.hu-nak Freund Tamás.

Kapcsolódó cikkek
	A nagy mennyiségű telített zsír károsítja az agyműködést
	Vérvizsgálat mutathatja a szülés utáni depresszió kockázatát
	Az apákat is érintheti a gyermekágyi depresszió
	Vannak, akik tényleg gyilkolásra születtek?
	Kísérleti stádiumban a hordozható agyhűtő eszköz
	Miért jobb az arc- mint a névmemóriánk?
	Hogyan működik az érzékelés?
	A kokainfogyasztás felgyorsítja az agy öregedését
	A bogyós gyümölcsök segíthetnek megőrizni az agyi funkciókat
	Mitől lehet rövidzárlat az agyban?