Az elkövetkező hónapokban több, a mentális egészséggel, illetve annak kutatásával, gyógyításával kapcsolatos eseményre is sor kerül. A Magyar Pszichiátriai Társaság XVI. Vándorgyűlésére 2011. január 26-29. között, Sopronban, a ”Felfedező kutatások a neuropszichiátriában: fókuszban a depresszió, a szorongás és a szkizofrénia” című kongresszusra pedig 2011. március 18-19. Budapesten kerül sor.
Az elkövetkező hónapokban - kapcsolódva Magyarország soros EU elnökségi posztjához - több, a mentális egészséggel, illetve annak kutatásával, gyógyításával kapcsolatos eseményre is sor kerül. 2011. január 26-29. között, Sopronban lesz a Magyar Pszichiátriai Társaság XVI. Vándorgyűlésére, amelynek fő témái ”Civilizáció, Lélek, Agykutatás”. A választott témák kapcsolódnak a 2008-ban Brüsszelből útjára indult Lelki Egészség és Jól-lét Európai Paktumának kiemelt prioritásaihoz, illetve az EU soros elnökség ideje alatt a mentális egészség és zavarok kérdéskörének európai szintű kezelése kapcsán e rendezvénnyel is hangsúlyozni kívánják a kutatás és a klinikai munka együttműködésének, hatásának szükségességét. A Fő témák egyben átmenetet biztosítanak a Budapesten megrendezésre kerülő, neuropszichiátriai betegségek kutatásával foglalkozó magas szintű, európai uniós, nemzetközi konferenciához.
A Társaság konferenciáján igen neves nemzetközi és világhírű előadók, és nemzetközi szervezetek képviselői is szerepelnek. A résztvevők közül feltétlenül ki kell emelni Péter Fónagy, Sigried Kasper, Heinz Katschnig, Michael Madianos professzorokat, valmint a Mental Health Europe elnökét, Nace Kovacot is.
A magyar EU elnökség innovációs főtémájáról szól a ”Felfedező kutatások a neuropszichiátriában: fókuszban a depresszió, a szorongás és a skizofrénia” című konferencia 2011. március 18-19-én, Budapesten az MTA székházában.
Az esemény előadói Európa vezető szakemberei, kutatók és klinikusok, akik a meghívott vendégek bevonásával négy szekcióban meg is vitatják a következő témákat: 1. depresszió és öngyilkosság, 2. Szorongás, 3. Skizofrénia, 4. A felfedező kutatás szükségességének pszichoszociális perspektívái.
A rendezvényre meghívást kaptak az EU tagországok és Horvátország egészségügyet, ill. K+F területet felügyelő miniszterei, az EU tagországok, és Horvátország Budapestre akkreditált nagykövetei, a Bizottság budapesti képviseletének vezetője, parlamenti képviselők, Európa parlamenti képviselők, a témában jártas újságírók, nemzetközi szervezetek és civil szervezetek képviselői, valamint a Bizottság tisztviselői, szakemberei.
A neuropszichiátriai megbetegedések hatalmas társadalmi-gazdasági terhet jelentenek Európa országai számára. Kitörést ebből a helyzetből leginkább a felfedező kutatás és a hatékony innováció hozhat. Európában kiváló kutatóközpontok, pszichiátriai ellátóhelyek foglalkoznak a terület kutatásával. Nagyon jelentős az európai gyógyszer- és biotechnológiai innovációs potenciál is.
A konferencia célja a politikai, gazdasági és társadalmi döntéshozók és véleményformálók figyelmének felhívása a neuropszichiátriai betegségek kutatására és az erre épülő európai innováció jelentőségére, hogy figyelembe vegyék ezt a soron következő Európai Uniós döntéshozatal során.
A rendezvény fő üzenete, hogy e betegségek kutatása és az eredmények innovációs hasznosítása kiemelt európai prioritás kell legyen. Ehhez mért európai és EU tagállami támogatás esetén néhány éven belül lényegesen csökkenthetők a megbetegedésekből fakadó társadalmi és gazdasági terhek.
Magyarország hiteles képviselője ennek a törekvésnek, mivel kiemelkedő kutatói vannak ezen a területen és a magyar pszichiáterek is elismertek Európában és a világban. A konferencián kiemelt szerepet kapnak az előző és a következő EU elnökséget adó országok, Belgium és Lengyelország.
A magyar pszichiátria és a mentális ellátás egésze az utóbbi években a működőképességét veszélyeztető gondokkal küzd. A pszichiátriai gondozás, ambuláns ellátás krízise, a közösségi pszichiátriai szolgáltatások irányába történő elmozdulás nehézségei, a fekvőbeteg ellátás hiányai és egyenlőtlensége, a rehabilitáció helyének ”újraértelmezése” rontotta a pszichiátriai ellátórendszert igénybe vevők helyzetét is az egészségügyi ellátó rendszeren belül, mindennapi súlyos gondokat okozva.
A jelenlegi politikai környezetben a legfontosabb szakmapolitikai kérdés, hogy a lelki zavarok megelőzésének és a mentális betegségek kezelésének problémája elsődlegességet kap-e a kormányzati politikában és az egészségügyi finanszírozásban. Lesz-e a fejlődést segítő Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Központ? Milyen modellel oldható meg a korszerű pszichiátriai gondozás és járóbeteg ellátás finanszírozása? Lehetővé teszi-e a Lelki Egészség Országos Programja, hogy a szakmai elképzeléseket kormányzati és uniós pályázatokon keresztül finanszírozzák? Hogyan található meg a közös út a civil szervezetekkel és a médiával a stigmatizáció leküzdésében, az ismeretterjesztő munkában?
Számtalan súlyos kérdés, amire a közel 2000 résztvevő közösen keresi majd a megoldást többek között önálló, saját szervezésű szakmapolitikai szimpóziumon. A Vándorgyűlésen ösztönzésként, önálló szekció biztosításával támogatják a - sajnos kis létszámú - rezidens és a fiatal szakorvosok megjelenését, és bemutatkozási lehetőséget kap a szakdolgozók által létrehozott új szekció is.
Természetesen a hazai pszichiátria legrangosabb eseményén számos szakmai újdonság és érdekesség is terítékre kerül. A pszichiátriáról is elmondható, hogy halad a korral, több, kifejezetten a XXI. századi kérdésről is szó esik a rendezvényen.
Újszerű probléma például az izomdiszmorfia, a férfiak speciális testképzavara, mely az izomzat képzelt hiányosságával való patológiás foglalatosságot jelenti. Az izomdiszmorfia gyakran társul például testedzésfüggőséggel, a társas kapcsolatok romlásával, szigorú diétázással, anabolikus szteroid szedésével és dependenciával. Egy most bemutatott vizsgálat elsődleges célja e kórkép hazai előfordulásának felmérése volt a fokozott kockázatú populációban. A kérdőíves adatokon alapuló előfordulás 17,2% volt, a vizsgált minta átlagéletkora 27,5 év. Az izomdiszmorfiára fokozottan veszélyeztetettek és a normális testépítők összehasonlítása során az izomdiszmorfia szempontjából magas kockázatú személyek szignifikánsan fiatalabbak voltak, magasabb volt az ideálisnak tartott testsúlyuk illetve szignifikánsan nagyobb fokú testedzésfüggőséggel voltak jellemezhető.
Szintén a modern trendekre válaszoló téma a tetoválásgyűjtők vizsgálata. A tetovált embert a posztmodern társadalom tévhitek alapján negatív gondolatokkal bélyegzi meg. Ezzel szemben a vizsgálati eredmények szerint például a káros szenvedélyekre vonatkozó adatok ellentmondanak a negatív előítéleteknek, ezzel szemben a tetováláshalmozókra jellemzőbb az impulzivitás, egocentrizmus, és jobban kedvelik a szokatlan embereket és dolgokat mint az ”átlagos” emberek.
Most bemutatkozó kezelési módszer a lovasterápiás foglalkozás. Ennek sikere igen nagy a betegek körében is. A rövid, féléves kísérlet már mások érdeklődését is felkeltette, bár a lovas tapasztalatok még kevéssé kiforrottak, lévén ez a lovasterápia legfiatalabb ága. A gyógylovagoltatást az egészségügyben főleg fizikoterápiás, rehabilitációs céllal végzik, míg a gyógypedagógiai lovaglás a mentálisan retardált és az autista betegek kezelésében mutatott jó eredményeket. A ló-mediált pszichoterápiában a ló mint koterapeuta segíti a terápiás folyamatot. A kezelés a már nem akut fázisban lévő szkizofrén betegeknél kifejezett önbizalom-fokozó, a külvilág iránti érdeklődési szintet emelő, empátiát és szociális készségeket fejlesztő eljárásnak bizonyult.
Szintén érdekes terület a placebohatás vizsgálata, amivel több előadás is foglakozik a rendezvényen. A mostani eseményen mutatják be az első magyarországi placebohasználatot vizsgáló tanulmányt. Az országos reprezentatív háziorvos mintán készült kérdőíves vizsgált alapján a válaszolók 83%-a már használt legalább egyszer placebót, 78%-uk pedig az elmúlt év során. A kitöltők 93%-a hatásosnak tartja a placebohasználatot bizonyos körülmények között. Leggyakrabban (77%) különböző vitaminokat alkalmaznak placebóként, a legjellemzőbb kezelt gond pedig a nyugtalanság, szorongásos panaszok (70%), illetve az alvászavarok (57%). A placebo alkalmazását a válaszolók 98%-a etikusnak tartja, és csupán 5%-uk gondolja az indokoltnak tartott használatot is szégyellni valónak, illetve 2% véli azt tiltandónak. A kitöltők 87%-a több információt igényelne a placebohasználatot illetően. Az eredmények alapján tehát az orvosi placebohasználat létező gyakorlat Magyarországon, és a használattal kapcsolatos dilemmákban nagy segítséget jelentene a téma hazai szakmai diskurzusokban való fokozottabb jelenléte.
Az elkövetkező hónapokban - kapcsolódva Magyarország soros EU elnökségi posztjához - több, a mentális egészséggel, illetve annak kutatásával, gyógyításával kapcsolatos eseményre is sor kerül. 2011. január 26-29. között, Sopronban lesz a Magyar Pszichiátriai Társaság XVI. Vándorgyűlésére, amelynek fő témái ”Civilizáció, Lélek, Agykutatás”. A választott témák kapcsolódnak a 2008-ban Brüsszelből útjára indult Lelki Egészség és Jól-lét Európai Paktumának kiemelt prioritásaihoz, illetve az EU soros elnökség ideje alatt a mentális egészség és zavarok kérdéskörének európai szintű kezelése kapcsán e rendezvénnyel is hangsúlyozni kívánják a kutatás és a klinikai munka együttműködésének, hatásának szükségességét. A Fő témák egyben átmenetet biztosítanak a Budapesten megrendezésre kerülő, neuropszichiátriai betegségek kutatásával foglalkozó magas szintű, európai uniós, nemzetközi konferenciához.
A Társaság konferenciáján igen neves nemzetközi és világhírű előadók, és nemzetközi szervezetek képviselői is szerepelnek. A résztvevők közül feltétlenül ki kell emelni Péter Fónagy, Sigried Kasper, Heinz Katschnig, Michael Madianos professzorokat, valmint a Mental Health Europe elnökét, Nace Kovacot is.
A magyar EU elnökség innovációs főtémájáról szól a ”Felfedező kutatások a neuropszichiátriában: fókuszban a depresszió, a szorongás és a skizofrénia” című konferencia 2011. március 18-19-én, Budapesten az MTA székházában.
Az esemény előadói Európa vezető szakemberei, kutatók és klinikusok, akik a meghívott vendégek bevonásával négy szekcióban meg is vitatják a következő témákat: 1. Depresszió és öngyilkosság, 2. Szorongás, 3. Skizofrénia, 4. A felfedező kutatás szükségességének pszichoszociális perspektívái.
A rendezvényre meghívást kaptak az EU tagországok és Horvátország egészségügyet, ill. K+F területet felügyelő miniszterei, az EU tagországok, és Horvátország Budapestre akkreditált nagykövetei, a Bizottság budapesti képviseletének vezetője, parlamenti képviselők, Európa parlamenti képviselők, a témában jártas újságírók, nemzetközi szervezetek és civil szervezetek képviselői, valamint a Bizottság tisztviselői, szakemberei.
A neuropszichiátriai megbetegedések hatalmas társadalmi-gazdasági terhet jelentenek Európa országai számára. Kitörést ebből a helyzetből leginkább a felfedező kutatás és a hatékony innováció hozhat. Európában kiváló kutatóközpontok, pszichiátriai ellátóhelyek foglalkoznak a terület kutatásával. Nagyon jelentős az európai gyógyszer- és biotechnológiai innovációs potenciál is.
A konferencia célja a politikai, gazdasági és társadalmi döntéshozók és véleményformálók figyelmének felhívása a neuropszichiátriai betegségek kutatására és az erre épülő európai innováció jelentőségére, hogy figyelembe vegyék ezt a soron következő Európai Uniós döntéshozatal során.
A rendezvény fő üzenete, hogy e betegségek kutatása és az eredmények innovációs hasznosítása kiemelt európai prioritás kell legyen. Ehhez mért európai és EU tagállami támogatás esetén néhány éven belül lényegesen csökkenthetők a megbetegedésekből fakadó társadalmi és gazdasági terhek.
Magyarország hiteles képviselője ennek a törekvésnek, mivel kiemelkedő kutatói vannak ezen a területen és a magyar pszichiáterek is elismertek Európában és a világban. A konferencián kiemelt szerepet kapnak az előző és a következő EU elnökséget adó országok, Belgium és Lengyelország.
A magyar pszichiátria és a mentális ellátás egésze az utóbbi években a működőképességét veszélyeztető gondokkal küzd. A pszichiátriai gondozás, ambuláns ellátás krízise, a közösségi pszichiátriai szolgáltatások irányába történő elmozdulás nehézségei, a fekvőbeteg ellátás hiányai és egyenlőtlensége, a rehabilitáció helyének ”újraértelmezése” rontotta a pszichiátriai ellátórendszert igénybe vevők helyzetét is az egészségügyi ellátó rendszeren belül, mindennapi súlyos gondokat okozva.
A jelenlegi politikai környezetben a legfontosabb szakmapolitikai kérdés, hogy a lelki zavarok megelőzésének és a mentális betegségek kezelésének problémája elsődlegességet kap-e a kormányzati politikában és az egészségügyi finanszírozásban. Lesz-e a fejlődést segítő Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Központ? Milyen modellel oldható meg a korszerű pszichiátriai gondozás és járóbeteg ellátás finanszírozása? Lehetővé teszi-e a Lelki Egészség Országos Programja, hogy a szakmai elképzeléseket kormányzati és uniós pályázatokon keresztül finanszírozzák? Hogyan található meg a közös út a civil szervezetekkel és a médiával a stigmatizáció leküzdésében, az ismeretterjesztő munkában?
Számtalan súlyos kérdés, amire a közel 2000 résztvevő közösen keresi majd a megoldást többek között önálló, saját szervezésű szakmapolitikai szimpóziumon. A Vándorgyűlésen ösztönzésként, önálló szekció biztosításával támogatják a - sajnos kis létszámú - rezidens és a fiatal szakorvosok megjelenését, és bemutatkozási lehetőséget kap a szakdolgozók által létrehozott új szekció is.
Természetesen a hazai pszichiátria legrangosabb eseményén számos szakmai újdonság és érdekesség is terítékre kerül. A pszichiátriáról is elmondható, hogy halad a korral, több, kifejezetten a XXI. századi kérdésről is szó esik a rendezvényen.
Újszerű probléma például az izomdiszmorfia, a férfiak speciális testképzavara, mely az izomzat képzelt hiányosságával való patológiás foglalatosságot jelenti. Az izomdiszmorfia gyakran társul például testedzésfüggőséggel, a társas kapcsolatok romlásával, szigorú diétázással, anabolikus szteroid szedésével és dependenciával. Egy most bemutatott vizsgálat elsődleges célja e kórkép hazai előfordulásának felmérése volt a fokozott kockázatú populációban. A kérdőíves adatokon alapuló előfordulás 17,2% volt, a vizsgált minta átlagéletkora 27,5 év. Az izomdiszmorfiára fokozottan veszélyeztetettek és a normális testépítők összehasonlítása során az izomdiszmorfia szempontjából magas kockázatú személyek szignifikánsan fiatalabbak voltak, magasabb volt az ideálisnak tartott testsúlyuk illetve szignifikánsan nagyobb fokú testedzésfüggőséggel voltak jellemezhető.
Szintén a modern trendekre válaszoló téma a tetoválásgyűjtők vizsgálata. A tetovált embert a posztmodern társadalom tévhitek alapján negatív gondolatokkal bélyegzi meg. Ezzel szemben a vizsgálati eredmények szerint például a káros szenvedélyekre vonatkozó adatok ellentmondanak a negatív előítéleteknek, ezzel szemben a tetováláshalmozókra jellemzőbb az impulzivitás, egocentrizmus, és jobban kedvelik a szokatlan embereket és dolgokat mint az ”átlagos” emberek.
Most bemutatkozó kezelési módszer a lovasterápiás foglalkozás. Ennek sikere igen nagy a betegek körében is. A rövid, féléves kísérlet már mások érdeklődését is felkeltette, bár a lovas tapasztalatok még kevéssé kiforrottak, lévén ez a lovasterápia legfiatalabb ága. A gyógylovagoltatást az egészségügyben főleg fizikoterápiás, rehabilitációs céllal végzik, míg a gyógypedagógiai lovaglás a mentálisan retardált és az autista betegek kezelésében mutatott jó eredményeket. A ló-mediált pszichoterápiában a ló mint koterapeuta segíti a terápiás folyamatot. A kezelés a már nem akut fázisban lévő szkizofrén betegeknél kifejezett önbizalom-fokozó, a külvilág iránti érdeklődési szintet emelő, empátiát és szociális készségeket fejlesztő eljárásnak bizonyult.
Szintén érdekes terület a placebohatás vizsgálata, amivel több előadás is foglakozik a rendezvényen. A mostani eseményen mutatják be az első magyarországi placebohasználatot vizsgáló tanulmányt. Az országos reprezentatív háziorvos mintán készült kérdőíves vizsgált alapján a válaszolók 83%-a már használt legalább egyszer placebót, 78%-uk pedig az elmúlt év során. A kitöltők 93%-a hatásosnak tartja a placebohasználatot bizonyos körülmények között. Leggyakrabban (77%) különböző vitaminokat alkalmaznak placebóként, a legjellemzőbb kezelt gond pedig a nyugtalanság, szorongásos panaszok (70%), illetve az alvászavarok (57%). A placebo alkalmazását a válaszolók 98%-a etikusnak tartja, és csupán 5%-uk gondolja az indokoltnak tartott használatot is szégyellni valónak, illetve 2% véli azt tiltandónak. A kitöltők 87%-a több információt igényelne a placebohasználatot illetően. Az eredmények alapján tehát az orvosi placebohasználat létező gyakorlat Magyarországon, és a használattal kapcsolatos dilemmákban nagy segítséget jelentene a téma hazai szakmai diskurzusokban való fokozottabb jelenléte.
Orvosi szótár mobil verzió
Allergiás megbetegedések
Balesetek, sérülések, mérgezések
Bőrbetegségek
Cukorbetegség (diabétesz)
Daganatos megbetegedések
Emésztőrendszeri betegségek
Fejlődési rendellenességek
Férfi egészségügyi problémák
Fertőző betegségek
Fogászat, szájsebészet, szájápolás
Fül-orr gégészet
