Egészségügyi hírek

A veleszületett szívbetegséggel küzdő felnőttek körében gyakoribb a sztrók

betegszoba.hu


Azok a felnőttek, akik a szívüket érintő születési rendellenességgel küzdenek, gyakrabban szenvednek szélütést, vagyis sztrókot - állítják a montreáli McGill University szakemberei.

„Azt eddig is tudtuk, hogy van összefüggés a velünk született, szívet érintő rendellenességek és a szívgyengeség, valamint a sztrók között, de azt nem sejtettük, hogy ez a legjelentősebb kockázati tényező" – mondja a kutatást vezető Dr. Ariane Marelli professzor. Ezzel együtt a kutatás nem bizonyítja, hogy maga a születési rendellenesség az oka a sztróknak.

A felmérés során több mint 29 ezer felnőttet vizsgáltak a kanadai Quebec térségben, akik szívproblémákkal jöttek a világra, és adataikat a népesség átlagos tagjaihoz hasonlították, akik nem küzdenek hasonló problémával. Kiderült, hogy a szívproblémákkal születettek kilencszer, illetve tizenkétszer gyakrabban kapnak sztrókot 55 éves korukig. Ugyanerre négyszer nagyobb esélyük van 55 és 64 éves koruk között.

A szívbetegséggel világra jött férfiak 9, és nők 7 százaléka legalább egyszer szenved sztrókot 65 éves kora előtt, de persze bizonyos kockázati tényezők – a magas vérnyomás és a rendszertelen szívdobogás – tovább növelik ennek kockázatát.

A születési rendellenesség mellett a másik legjelentősebb kockázati tényező a szívgyengeség, a diabétesz és a közelmúltban elszenvedett szívinfarktus, állítják a szakemberek.


Szívizom betegségek

A szívizom rendellenességeit előidézheti vírusfertőzés, szívroham, alkoholizmus, magas vérnyomás, táplálkozási betegségek, szisztémás lupus erythematosus, cöliákia, végstádiumú vesebetegség. Léteznek ismeretlen okú szívizomrendellenességek is. Típusok: tágulásos (dilatatív), hipertófiás, restriktív. Szövődményként a szívelégtelenség és szívritmuszavarok fenyegetnek.

Eddigi bejegyzések

betegszoba.hu ( 60 éves nő ) Budapest , 180 kórtörténet | időpont: 2008. június 14. 20:40

Történet: A szívizom rendellenességeit előidézheti vírusfertőzés, szívroham, alkoholizmus, magas vérnyomás, táplálkozási betegségek, szisztémás lupus erythematosus, cöliákia, végstádiumú vesebetegség. Léteznek ismeretlen okú szívizomrendellenességek is. Típusok: tágulásos (dilatatív), hipertófiás, restriktív.
Kezdeti tünetek: Ideg-, csont- és izomrendszer:
ájulás, szédülés
Has és emésztő rendszer:
ascites - hasi vízenyő
Húgyrendszer:
éjszakai vizelési kényszer, kevés vizelet
Általános tünetek:
étvágytalanság, fáradtság, gyengeség (fizikai), mellkasi fájdalom
Magatartás, felismerés, érzelem:
koncentráció zavar, csökkent éberség
Keringés és légzés:
köhögés, légszomj, magas vérnyomás, szívdobogás érzés
Bőr- és bőralatti szövetek, köröm:
vizenyő (boka, lábszár, lábfej duzzanata)
Gyógyszerek: Inotróp szerek, pl.: digoxin, dopamin, dobutamin; vízhajtók, értágítók, angiotenzinkonvertáz enzim gátlók (ACE-gátlók), aldoszteron-gátlók, béta-blokkolók, szívritmuszavar elleni szerek, véralvadágátlók.
Alternatív gyógymódok:: A betegnek tisztában kell lennie állapotával, a lehetséges következményekkel, annak tüneteivel, hogy a betegség súlyosbodását felismerje, időben orvoshoz tudjon fordulni. Pacemaker beültetése, előrehaladott esetben szívátültetés segít csak.
Meggyógyult:    igen
Rehabilitáció: Szövődményként a szívelégtelenség és szívritmuzavarok fenyegetnek.