Egészségügyi hírek

A fiatalok vagy az idősek jobb munkaerők?


Van, hogy úgy érezzük, ez nem a mi napunk: először elfelejtjük, hova tettük a kocsikulcsot, aztán egy fontos üzleti megbeszélés megy ki a fejünkből. Az ilyen napokon a legtöbbször a memóriánk hagy cserben minket. De vajon tényleg vannak jó és rossz napjaink? És vajon az életkor mekkora szerepet tölt be a kognitív teljesítmény napi változékonyságában?

Florian Schmiedek, Martin Lövdén és Ulman Lindenberger a fenti kérdésekre keresték a választ, amikor a Max Planck Emberi Fejlődéstani Intézet COGITO nevű felmérésének adatbázisát vizsgálták meg. Kutatási eredményeiket a Psychological Science című tudományos szaklapban jelentették meg. 

 A kutatási eredmények szerint bár kognitív teljesítményünk valóban változhat a nap során, a személyes megállapítások, amik szerint egy nap vagy rossz vagy jó, gyakran helytelenek, a teljesítmény-fluktuációk ugyanis sokkal rövidebb periódusonként jelentkeznek. "A teljesítmény napról napra viszonylag keveset változik" - nyilatkozta Schmiedek. Az adatokból kiderült továbbá, hogy a fiatalabbakkal összehasonlítva az idősek esetében sokkal kevesebbet változik a kognitív teljesítmény mind napi szinten, mind pedig napról napra kivetítve. 

 A tudósok 200 fiatalabb (20 és 31 év közötti) és idősebb (65 és 80 év közötti) felnőtt teljesítményét vizsgálták meg 12 különböző teszt segítségével. Az észlelési időt, munkamemóriát és epizodikus emlékezetet is vizsgáló teszteket 100 napon keresztül rendszeresen megismételték, hogy figyelemmel kísérhessék a teljesítmény-változást. A kilenc kognitív teszt során az idősebb csoport tagjai sokkal kevesebb teljesítmény-ingadozást mutattak, mint a fiatalabbak. Az idősebbek kognitív teljesítménye tehát sokkal kiegyensúlyozottabb volt,  még azután is, hogy a kutatók az átlagos egyéni teljesítményt is figyelembe vették (ami inkább a fiatalabbaknak kedvezett). 

 "A további vizsgálatok megmutatták, hogy az idősebb felnőttek kiegyensúlyozott teljesítménye főként a jól bejáratott stratégiáknak, a következetesen magas motivációs szintnek, valamint a kiegyensúlyozott napi rutinnak és stabil kedélyállapotnak köszönhető" - vélekedett Schmiedek. 

 A mostani vizsgálati eredmények rendkívül fontosak lehetnek az idősek foglalkoztatásának szempontjából. "Az egyik vizsgálatból kiderült például, hogy az autógyártásban a rendkívül sok költséggel járó, súlyos hibák elkövetéséért sokkal nagyobb arányban felelősek a fiatalok, mint az idősek" - mondta Axel Börsch-Supan, a Max Planck Intézet kutatója. "Ezen kívül más iparágak esetében se találtunk bizonyítékot arra nézve, hogy a fiatalok produktívabbak lennének, mint idősebb kollégáik. Mindent összevetve úgy tűnik, az idősebb szakemberek teljesítménye sokkal kiegyensúlyozottabb, munkájuk pedig sokkal megbízhatóbb, mint a fiatalabbaké" - nyilatkozta Börsch-Supan. 
 
  


Érelmeszesedés

Az erek megbetegedését többféle ártalom: érgyulladás, allergiás túlérzékenység, érsérülés stb idézheti elő. Leggyakoribb oka az ún. érelmeszesedés. A betegség kezdetén a verőerek belsejét borító réteg- az endotél- betegszik meg. Egyenetlen lesz az erek egyébként sima, hézagmentes belső lemeze. Az ilyen módon károsodott helyre a véráramból különböző zsírtartalmú anyagrészecskék rakódnak le. Később az érfal rugalmas elemei pusztulnak, az ér merevvé válik, belmérete szűkül. A szűkült helyre vérrög tapadhat, amely az ér teljes elzáródását okozhatja. A mész lerakódása csak a betegség végén következik be az elpusztult szövetek helyén. A betegség nem az idős korban kezdődik, hanem jóval előbb, rendszerint 45-55 év között, de gyakori tapasztalat az is, hogy 80 évnél idősebb korban elhalt egyének boncolása során teljesen ép ereket találnak.

Eddigi bejegyzések