Manapság a technológiai fejlődésnek és a különböző kutatásoknak köszönhetően egyre többet tudhatunk meg agyunkról, és közben olyan dolgokat fedezhetünk fel, amelyeken talán még Galénosz is elámulna.
A történelem során rengetegen próbálták megfejteni az emberi agy titkait. Az ókori egyiptomiak és Arisztotelész még nem tulajdonítottak nagy fontosságot a fejünkben található misztikus szervnek. A híres anatómus, Galénosz már az agynak tulajdonította a mozgás és a beszéd koordinációját, de ő sem sokat törődött a fehér és szürkeállománnyal.
1. Az emberi agy nagy
Egy átlagos felnőtt agya 1,3-1,4 kilogrammot nyom. Egyes idegsebészek az élő agy szerkezetét a fogkréméhez hasonlították, de talán Katrina Firlik idegsebész adta a legjobb leírást agyunkról: "Az agy nem folyik szét, mint a fogkrém, állaga sokkal inkább hasonlít a nyers tofura."
Bár ez a leírás nem igazán csábító, gondoljunk bele: koponyánk 80 százalékát agyunk teszi ki, ami szinte csak vérből és gerincvelői folyadékból áll, ami kitölti az idegi szöveteket. Ez a sok folyadék együtt mintegy 1,7 litert tesz ki.
2. De az emberi agy egyre kisebb
Az 5000 évvel ezelőtt élt emberek agy még a miénknél is nagyobb volt. "Az emberi agy az utóbbi évezredekben 150 köbcentimétert zsugorodott. Ez közel 10 százalékos csökkenést jelent" - nyilatkozta John Hawks paleoantropológus.
A tudósok nem tudják, miért csökken agyunk térfogata, de valószínű, hogy szervezetünk csak alkalmazkodik a civilizációs jellegzetességekhez és ezért zsugorodik. Mivel agyunk méretének nincs köze az intelligenciához, így nincs bizonyíték arra, hogy az ősember okosabb lett volna, mint a mai ember.
3. Agyunk egy valóságos erőmű
A modern agy egy energiavámpír. Bár a szerv csak súlyunk 2 százalékát teszi ki, a vér oxigéntartalmának 20 százalékát, és glükóztartalmának 25 százalékát emészti fel.
4. A barázdák okossá tesznek
Miért teszi ennyire intelligenssé az embert? Lehetséges, hogy az agyunkon található barázdák. Az agykéreg körülbelül 100 milliárd idegsejtnek, azaz neuronnak ad otthont. Agyunk barázdált jellege lehetővé teszi, hogy több információt tároljon, és több feladatot hajtson végre, mint az állatok egyszerűbb agya.
5. A legtöbb agyi sejtünk idegsejt
A neuronok, vagy idegsejtek az agyi sejtjeink 10 százalékát teszik ki. A maradék 90 százalék úgy nevezett gliasejt, aminek szerepe a mai napig sem tisztázott teljesen. Korábban azt hitték, ezeknek a sejteknek nincs más szerepük, minthogy összetartsák az idegsejteket, de egy 2005-ben megjelent kutatási anyag szerint ezek a sejtek a felelősek egyes immunvédelmek kialakításáért, valamint a szinapszisok növekedéséért és működéséért is.
6. Az agy egy exkluzív klub
Az agy vérrendszerében található vér-agy gát csak nagyon kevés molekulát enged az idegrendszer belső magjába, az agyba. Az agyat tápláló kapillárisok rengeteg védősejtet tartalmaznak, amelyek kívül tartják a nagyobb molekulákat. A gátban található speciális fehérjék szállítják a tápanyagokat az agyunkba, és csak ezek jutnak át a vér-agy gáton.
Bár a vér-agy gát megvédi agyunkat, de sajnos az életmentő gyógyszerek nagy részét sem engedi átjutni. A tudósok a nanotechnológiában látják a megoldást, a nanorészecskék ugyanis könnyedén át tudnak hatolni a gáton, és el tudják pusztítani az agyban található daganatos sejteket.
7. Agyunk egy csőként kezdi az életét
Az agy kialakulása már a terhesség legelején megkezdődik. Három héttel a fogantatás után az idegi lemeznek nevezett embrionikus sejtek összeolvadnak és egy úgy nevezett idegi csövet alkotnak. Ez lesz később a központi idegrendszer. Később kialakulnak a gliasejtek és a neuronok, majd megindul az agy barázdálódása.
8. A tinédzserek agya nem felnőtt agy
Elkeseredett szülők, nyugalom, a kamaszkori viselkedés részben az agyi fejlődés szeszélyeinek köszönhető. Az agy szükeállománya a kamaszkort megelőzően fejlődik ki teljesen, és a tinédzserkor alatt nyeri el végső formáját a döntéshozásért és ítélőképességért felelős elülső lebeny. Az agy végső formáját körülbelül 20 éves korára éri el, ezért addig még reménykedhetnek a szülők.
9. Az agy örökké változik
Korábban azt hittük, a felnőttkor elérésével agyunk elveszti azt a képességét, hogy új idegi kötődéseket hozzon létre, ez azonban nem igaz. Egy 2007-ben agyvérzést szenvedett páciens példája megmutatta, hogy az agy képes adaptálódni a sérült idegekhez, és képes új idegi kötödéseket létrehozni még felnőttkorban is.
10. A nők nem a Vénuszról jöttek
A populáris kultúra szerint a nők és a férfiak agya eltérően működik. Annyi valóban igaz, hogy a férfi és női hormonok másként hatnak az agyi fejlődésre, és az is, hogy a két nem tagjai eltérően reagálnak a fájdalomra és a stresszre. De ennek ellenére a férfi és női agy és agyi kapacitás teljesen megegyezik.
Orvosi szótár mobil verzió
Allergiás megbetegedések
Balesetek, sérülések, mérgezések
Bőrbetegségek
Cukorbetegség (diabétesz)
Daganatos megbetegedések
Emésztőrendszeri betegségek
Fejlődési rendellenességek
Férfi egészségügyi problémák
Fertőző betegségek
Fogászat, szájsebészet, szájápolás
Fül-orr gégészet
