Szív- és érrendszer

Újdonságok a magas vérnyomás kezelésében


A Magyar Hypertonia Társaság a hagyományokhoz híven idén 2010. december 1-4. között tartja XVIII. Kongresszusát és IX. Nemzetközi Továbbképző Kurzusát. A Társaság idei programjában olyan időszerű és kiemelten fontos témákkal találkozhatnak az érdeklődők, mint szűrési programok, a stroke, a magas vérnyomás és a stressz összefüggései, valamint a kockázatbecslés a betegellátásban.

A magasvérnyomás-betegség továbbra is a leggyakoribb egészségügyi probléma hazánkban, - megközelítőleg 3 millió hipertóniás él Magyarországon - annak ellenére, hogy a betegség megfelelő terápia mellett kordában tartható lenne. Habár az elmúlt négy évben a vérnyomás kívánt értékének (ún. célérték) elérése arányaiban nemzetközi mércével is megfelelő szintre emelkedett, a Társaság továbbra is kiemelkedő figyelmet fordít a prevencióra és a betegséggel járó súlyos szövődmények kialakulásának megakadályozására.

A mostani eseményen így népegészségügyi programok, a telemedicina, a nők magasvérnyomás-betegsége, valamint a COPD és a magas vérnyomás összefüggései állnak a fókuszban.

A szövődmények közül a legrettegettebb következmény a stroke (szélütés) kialakulása. A nem megfelelően beállított és kezelt magas vérnyomás a legfőbb kockázati tényező, mintegy 3-4-szeresére emeli a stroke kockázatát. A dolog fordítva is igaz: az egyénre szabottan meghatározott vérnyomás-célérték elérésével jelentősen csökkenthető a stroke kialakulásának veszélye is.

A célérték elérése és megtartása kapcsán azonban a megfelelő kezelés mellett, az orvos-beteg együttműködés (compliance) is egyre nagyobb hangsúlyt kap az ellátásban. A betegegyüttműködés mértéke az adott páciens orvosán, valamint az érintett terápiát betartó, "fegyelmezett" és elkötelezett, szabálykövető magatartásán egyaránt múlik. Ez azt jelenti, hogy mennyire pontosan és vajon mindig beveszi-e a beteg a gyógyszerét az orvos utasítása szerint, mennyire tartja be az életvitelre vonatkozó tanácsokat, (diéta, mozgás, stb.) elmegy-e a kontrollvizsgálatokra stb.

A vérnyomás célérték eléréséhez és a megfelelő beteg-compliance kialakításához nélkülözhetetlen a beteg közvetlen bevonása a terápia menetébe. A beteg csak a szükséges ismeretek, hozzáállás és jártasság birtokában tudja követni és elfogadni a számára előírt kezelést. A sikeres vérnyomáscsökkentő kezelés szempontjából tehát kulcsfontosságú a hatékony beteg-orvos kommunikáció.

Ennek jegyében indította a Magyar Hypertonia Társaság idén a "Tudatos Törődés" elnevezésű Programot, amelyben a szervezők a magasvérnyomás-betegség megfelelő kezelésén keresztül a stroke megelőzésének gyakorlati megvalósítására helyezték a hangsúlyt.

A szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében a klasszikus és új rizikótényezők feltárása bizonyos betegcsoportokban nem elegendő a valódi rizikó megállapítására. A magas vérnyomásban szenvedő beteg valódi kockázatának felmérésében egyre nagyobb jelentősége van a tünetmentes érelváltozások kimutatásának.

A már kialakult, de még tünetmentes perifériás verőérbetegség megállapítható a boka/kar index (ABI) mérésével. A csökkent ABI érték a fokozott szív- és érrendszeri halálozás egyértelmű kockázati tényezőjének bizonyult, a korábban ismert kardiovaszkuláris betegséggel még nem rendelkező egyénekben. Az ÉRV Program és ÉRV Regiszter eredményei alapján a módszer alkalmas a veszélyeztetett betegek széleskörű szűrésére. A módszer egyszerűségét és jelentőségét igazolja, hogy az ÉRV Regiszter programba folyamatosan jelentkeznek a háziorvosok így már mintegy 40 ezer beteg adatai szerepelnek a regiszterben, és 200 ÉRV Regiszter pont van Magyarországon.

2011-ben is folytatódik Magyarország legnagyobb egészségvédelmi szűrőprogramja, a SZŰRŐKAMION, ami több szakmai szervezet - köztük a Magyar Hypertonia Társaság - összefogásával Európai Uniós irányelvek alapján működik. Az Európa Nemzeti Egészségvédelmi Program a Szív- és Érrendszeri Betegségek, Megelőzésének és Gyógyításának Nemzeti Programjával konszenzusos együttműködésben valósítja meg a programsorozatot.

A program éves szinten, 125 helyszínen végez átfogó vizsgálatokat, prevenciót és életmód tanácsadást, érintve ezzel fiatalokat, családosokat, nyugdíjasokat és mindenkit, aki fontosnak tartja az egészségét. A programban kiemelt helyet foglalnak el a kardiológiai, hipertonológiai valamint szív- és érrendszeri kockázatokra irányuló vizsgálatok. A Szűrőkamionon 2010 novemberéig mintegy 392 ezer vizsgálatot végeztek el, és több mint 32 ezer személy vett részt életmód tanácsadáson.

Az utóbbi években számos tudományos bizonyíték született arra vonatkozóan, hogy a magas vérnyomás egyik legfontosabb kockázati tényezője a túlzott sóbevitel. A sófogyasztás mértéke és a vérnyomás között bizonyítottan pozitív összefüggés van mindkét nemnél, minden életkorban. Elemzések alátámasztották a sófogyasztás és a vérnyomás közötti dózis-függő kapcsolatot, azaz minél nagyobb a sóbevitel, annál jobban emelkedik a vérnyomás.

A magyar lakosság sóbevitele jelentősen meghaladja az ajánlott napi 5 grammot, a férfiak átlagosan 18 gramm, a nők mintegy 14 gramm sót fogyasztanak naponta, ami 3-3,5-szerese az ajánlottnak. Gyermekeink az ajánlott 3 gramm helyett 9 gramm sót fogyasztanak a közétkeztetésben. Mindeközben napi 5 grammal kevesebb sóbevitel 23 százalékkal csökkenti az agyvérzés és 17 százalékkal a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.

A Társaság aktív részvételével zajló STOP SÓ Nemzeti Sócsökkentő Program sikere elképzelhetetlen az egyes szektorok összefogása és együttgondolkodása nélkül. A STOP SÓ Program során ezért sor kerül nemzeti szintű helyzetértékelésre, a lakosság sóbevitele szempontjából meghatározó élelmiszercsoportok kiválasztására, többszintű lakossági felvilágosító kampányra, valamint együttműködésre az élelmiszeriparral, mivel az ő szerepük kulcsfontosságú, hiszen sóbevitelünk jelentős része a feldolgozott élelmiszerekből (pl. levesporok, ételízesítők, húskészítmények, sajtok, kenyér) származik.

A kockázatcsökkentés és a hypertoniabetegség helyes kezelése is a célvérnyomás érték elérésén alapszik. A terápiás hatás és a célérték elérés mérésének legjobb lehetősége az otthoni vérnyomásmérés, amit az "Éljen 140/90 alatt" Programban az önvérnyomásmérés módszerének terjesztésével, jelentőségének megértetésével, valamint a betegek számára biztosított vérnyomásnaplóval is támogattak.

A Program következő részében szervezett mobiltelefon-SMS rendszeren alapuló információküldés a beteg felé, és a mért vérnyomásérték küldése a rendszer-központ felé jelentett előrelépést. Ekkor alapozódott meg az a gondolatkör, hogy a betegbiztonság és az együttműködés növelése érdekében mindenfajta "zöld-szám" elérés lehetősége - azaz azonnali válasz a felmerülő kérdésekre és problémákra - jelentősen növelheti a betegbiztonságot, a terápiás hatékonyságot, s mindezek következtében a célérték elérés lehetőségét is.

A kifejlesztett távfelügyeleti rendszerek (EKG, vérnyomás) elsősorban a veszélyhelyzetekben jelentenek hathatós segítséget, azonban a nem papír alapon történő otthoni vérnyomás-monitorozás, az ezen alapuló (vérnyomás) beállítás, illetve a sürgős állapotok észlelése, jelzése új lehetőséget jelent a betegek ellátásában is. Különösen igaz ez akkor, ha a rendszer lehetőséget teremt a betegnek eljuttatható információkra és kérdés-felelet formájában történő probléma feldolgozásra is. E rendszerek lehetőségeit a különböző korosztályok más-más módon használhatják ki, de mind a betegellátás biztonságát és eredményességét fogja növelni.

A MHT kongresszusán minden évben hagyományosan tárgyalnak egy "társbetegeséget" is, ami idén a COPD, a krónikus obstruktív tüdőbetegség. A hypertonia kezelése COPD-ben szenvedő betegekben jelentős, és gyakori problémát jelent az orvosok számára, hiszen mindkét kórállapot előfordulása magas, és az életkor növekedésével egyre gyakrabban alakul ki azonos betegben.

A COPD megelőzhető és kezelhető betegség, több nem csak a tüdőt érintő következménnyel, amelyek a tüdőbetegség súlyosságát és kimenetelét befolyásolják. A legsúlyosabb, a kórlefolyást gyorsító társbántalmak, a kardiovaszkuláris kórképek és a tüdőrák.

Külön nehézséget jelent, hogy a krónikus gyulladás okozta tartós oxigénhiány fokozza a szimpatikus idegrendszer tónusát (azaz emeli a vérnyomást), illetve hogy a COPD-s betegek kezelésére alkalmazott szerek önmagukban is vérnyomásemelő hatásúak. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az antihypertensiv gyógyszerek egy csoportja mérsékelten rontja a tüdőfunkciót, illetve más magasvérnyomás szereknek pedig száraz köhögés is lehet a mellékhatásuk, ami szintén nem elhanyagolható tényező.

Kiemelten foglalkoznak a rendezvényen a magyar hipertóniás betegek gyógyszeres kezelésének gyakorlatával is. A tapasztalatok alapján megállapították, hogy az elmúlt négy év alatt a hypertonia gyógyszeres kezelésének gyakorlatában a monoterápia (egyetlen hatóanyaggal történő kezelés) háttérbe szorult, és egyre kiterjedtebben alkalmazták a kombinált kezelést. (Ezzel is magyarázható, hogy a célérték elérésének arányszáma immár nemzetközi mércével is megfelelő szintre (43%) emelkedett.)

A szakemberek azt is sikernek tartják, hogy 2009-ben már a helyesen választott fix kombinációval önmagában sikerült a célértéket elérni a betegek 26-27%-ában. A gyógyszercsaládok közül a RAAS-gátlók (ACE-gátló, ARB) dominanciája érvényesült.

A renin-angiotenzin-rendszer (RAAS) központi szerepet játszik a vérnyomás rövid és hosszútávú szabályozásában, a koncentrált terápia és a jelentősen kevesebb mellékhatás révén a vérnyomás szabályozásának tudományos szempontból érdekes és a gyakorlat számára vonzó módja.

Az angiotenzin receptor blokkolókat (ARB) egyre elterjedtebben használják a vérnyomás csökkentésére. Különösen fontos tulajdonságuk az, hogy más vérnyomáscsökkentőkhöz képest kifejezetten nagy a terápiás ablakuk, ami azt jelenti, hogy széles dózistartományban is alig tapasztalható mellékhatás.