A Magyar Hypertonia Társaság a hagyományokhoz híven idén 2010. december 1-4. között tartja XVIII. Kongresszusát és IX. Nemzetközi Továbbképző Kurzusát. A Társaság idei programjában olyan időszerű és kiemelten fontos témákkal találkozhatnak az érdeklődők, mint szűrési programok, a stroke, a magas vérnyomás és a stressz összefüggései, valamint a kockázatbecslés a betegellátásban.
A magasvérnyomás-betegség továbbra is a leggyakoribb egészségügyi probléma hazánkban, - megközelítőleg 3 millió hipertóniás él Magyarországon - annak ellenére, hogy a betegség megfelelő terápia mellett kordában tartható lenne. Habár az elmúlt négy évben a vérnyomás kívánt értékének (ún. célérték) elérése arányaiban nemzetközi mércével is megfelelő szintre emelkedett, a Társaság továbbra is kiemelkedő figyelmet fordít a prevencióra és a betegséggel járó súlyos szövődmények kialakulásának megakadályozására.
A mostani eseményen így népegészségügyi programok, a telemedicina, a nők magasvérnyomás-betegsége, valamint a COPD és a magas vérnyomás összefüggései állnak a fókuszban.
A szövődmények közül a legrettegettebb következmény a stroke (szélütés) kialakulása. A nem megfelelően beállított és kezelt magas vérnyomás a legfőbb kockázati tényező, mintegy 3-4-szeresére emeli a stroke kockázatát. A dolog fordítva is igaz: az egyénre szabottan meghatározott vérnyomás-célérték elérésével jelentősen csökkenthető a stroke kialakulásának veszélye is.
A célérték elérése és megtartása kapcsán azonban a megfelelő kezelés mellett, az orvos-beteg együttműködés (compliance) is egyre nagyobb hangsúlyt kap az ellátásban. A betegegyüttműködés mértéke az adott páciens orvosán, valamint az érintett terápiát betartó, ”fegyelmezett” és elkötelezett, szabálykövető magatartásán egyaránt múlik. Ez azt jelenti, hogy mennyire pontosan és vajon mindig beveszi-e a beteg a gyógyszerét az orvos utasítása szerint, mennyire tartja be az életvitelre vonatkozó tanácsokat, (diéta, mozgás, stb.) elmegy-e a kontrollvizsgálatokra stb.
A vérnyomás célérték eléréséhez és a megfelelő beteg-compliance kialakításához nélkülözhetetlen a beteg közvetlen bevonása a terápia menetébe. A beteg csak a szükséges ismeretek, hozzáállás és jártasság birtokában tudja követni és elfogadni a számára előírt kezelést. A sikeres vérnyomáscsökkentő kezelés szempontjából tehát kulcsfontosságú a hatékony beteg-orvos kommunikáció.
Ennek jegyében indította a Magyar Hypertonia Társaság idén a ”Tudatos Törődés” elnevezésű Programot, amelyben a szervezők a magasvérnyomás-betegség megfelelő kezelésén keresztül a stroke megelőzésének gyakorlati megvalósítására helyezték a hangsúlyt.
A szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében a klasszikus és új rizikótényezők feltárása bizonyos betegcsoportokban nem elegendő a valódi rizikó megállapítására. A magas vérnyomásban szenvedő beteg valódi kockázatának felmérésében egyre nagyobb jelentősége van a tünetmentes érelváltozások kimutatásának.
A már kialakult, de még tünetmentes perifériás verőérbetegség megállapítható a boka/kar index (ABI) mérésével. A csökkent ABI érték a fokozott szív- és érrendszeri halálozás egyértelmű kockázati tényezőjének bizonyult, a korábban ismert kardiovaszkuláris betegséggel még nem rendelkező egyénekben. Az ÉRV Program és ÉRV Regiszter eredményei alapján a módszer alkalmas a veszélyeztetett betegek széleskörű szűrésére. A módszer egyszerűségét és jelentőségét igazolja, hogy az ÉRV Regiszter programba folyamatosan jelentkeznek a háziorvosok így már mintegy 40 ezer beteg adatai szerepelnek a regiszterben, és 200 ÉRV Regiszter pont van Magyarországon.
2011-ben is folytatódik Magyarország legnagyobb egészségvédelmi szűrőprogramja, a SZŰRŐKAMION, ami több szakmai szervezet - köztük a Magyar Hypertonia Társaság - összefogásával Európai Uniós irányelvek alapján működik. Az Európa Nemzeti Egészségvédelmi Program a Szív- és Érrendszeri Betegségek, Megelőzésének és Gyógyításának Nemzeti Programjával konszenzusos együttműködésben valósítja meg a programsorozatot.
A program éves szinten, 125 helyszínen végez átfogó vizsgálatokat, prevenciót és életmód tanácsadást, érintve ezzel fiatalokat, családosokat, nyugdíjasokat és mindenkit, aki fontosnak tartja az egészségét. A programban kiemelt helyet foglalnak el a kardiológiai, hipertonológiai valamint szív- és érrendszeri kockázatokra irányuló vizsgálatok. A Szűrőkamionon 2010 novemberéig mintegy 392 ezer vizsgálatot végeztek el, és több mint 32 ezer személy vett részt életmód tanácsadáson.
Az utóbbi években számos tudományos bizonyíték született arra vonatkozóan, hogy a magas vérnyomás egyik legfontosabb kockázati tényezője a túlzott sóbevitel. A sófogyasztás mértéke és a vérnyomás között bizonyítottan pozitív összefüggés van mindkét nemnél, minden életkorban. Elemzések alátámasztották a sófogyasztás és a vérnyomás közötti dózis-függő kapcsolatot, azaz minél nagyobb a sóbevitel, annál jobban emelkedik a vérnyomás.
A magyar lakosság sóbevitele jelentősen meghaladja az ajánlott napi 5 grammot, a férfiak átlagosan 18 gramm, a nők mintegy 14 gramm sót fogyasztanak naponta, ami 3-3,5-szerese az ajánlottnak. Gyermekeink az ajánlott 3 gramm helyett 9 gramm sót fogyasztanak a közétkeztetésben. Mindeközben napi 5 grammal kevesebb sóbevitel 23 százalékkal csökkenti az agyvérzés és 17 százalékkal a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.
A Társaság aktív részvételével zajló STOP SÓ Nemzeti Sócsökkentő Program sikere elképzelhetetlen az egyes szektorok összefogása és együttgondolkodása nélkül. A STOP SÓ Program során ezért sor kerül nemzeti szintű helyzetértékelésre, a lakosság sóbevitele szempontjából meghatározó élelmiszercsoportok kiválasztására, többszintű lakossági felvilágosító kampányra, valamint együttműködésre az élelmiszeriparral, mivel az ő szerepük kulcsfontosságú, hiszen sóbevitelünk jelentős része a feldolgozott élelmiszerekből (pl. levesporok, ételízesítők, húskészítmények, sajtok, kenyér) származik.
A kockázatcsökkentés és a hypertoniabetegség helyes kezelése is a célvérnyomás érték elérésén alapszik. A terápiás hatás és a célérték elérés mérésének legjobb lehetősége az otthoni vérnyomásmérés, amit az ”Éljen 140/90 alatt” Programban az önvérnyomásmérés módszerének terjesztésével, jelentőségének megértetésével, valamint a betegek számára biztosított vérnyomásnaplóval is támogattak.
A Program következő részében szervezett mobiltelefon-SMS rendszeren alapuló információküldés a beteg felé, és a mért vérnyomásérték küldése a rendszer-központ felé jelentett előrelépést. Ekkor alapozódott meg az a gondolatkör, hogy a betegbiztonság és az együttműködés növelése érdekében mindenfajta ”zöld-szám” elérés lehetősége - azaz azonnali válasz a felmerülő kérdésekre és problémákra - jelentősen növelheti a betegbiztonságot, a terápiás hatékonyságot, s mindezek következtében a célérték elérés lehetőségét is.
A kifejlesztett távfelügyeleti rendszerek (EKG, vérnyomás) elsősorban a veszélyhelyzetekben jelentenek hathatós segítséget, azonban a nem papír alapon történő otthoni vérnyomás-monitorozás, az ezen alapuló (vérnyomás) beállítás, illetve a sürgős állapotok észlelése, jelzése új lehetőséget jelent a betegek ellátásában is. Különösen igaz ez akkor, ha a rendszer lehetőséget teremt a betegnek eljuttatható információkra és kérdés-felelet formájában történő probléma feldolgozásra is. E rendszerek lehetőségeit a különböző korosztályok más-más módon használhatják ki, de mind a betegellátás biztonságát és eredményességét fogja növelni.
A MHT kongresszusán minden évben hagyományosan tárgyalnak egy ”társbetegeséget” is, ami idén a COPD, a krónikus obstruktív tüdőbetegség. A hypertonia kezelése COPD-ben szenvedő betegekben jelentős, és gyakori problémát jelent az orvosok számára, hiszen mindkét kórállapot előfordulása magas, és az életkor növekedésével egyre gyakrabban alakul ki azonos betegben.
A COPD megelőzhető és kezelhető betegség, több nem csak a tüdőt érintő következménnyel, amelyek a tüdőbetegség súlyosságát és kimenetelét befolyásolják. A legsúlyosabb, a kórlefolyást gyorsító társbántalmak, a kardiovaszkuláris kórképek és a tüdőrák.
Külön nehézséget jelent, hogy a krónikus gyulladás okozta tartós oxigénhiány fokozza a szimpatikus idegrendszer tónusát (azaz emeli a vérnyomást), illetve hogy a COPD-s betegek kezelésére alkalmazott szerek önmagukban is vérnyomásemelő hatásúak. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az antihypertensiv gyógyszerek egy csoportja mérsékelten rontja a tüdőfunkciót, illetve más magasvérnyomás szereknek pedig száraz köhögés is lehet a mellékhatásuk, ami szintén nem elhanyagolható tényező.
Kiemelten foglalkoznak a rendezvényen a magyar hipertóniás betegek gyógyszeres kezelésének gyakorlatával is. A tapasztalatok alapján megállapították, hogy az elmúlt négy év alatt a hypertonia gyógyszeres kezelésének gyakorlatában a monoterápia (egyetlen hatóanyaggal történő kezelés) háttérbe szorult, és egyre kiterjedtebben alkalmazták a kombinált kezelést. (Ezzel is magyarázható, hogy a célérték elérésének arányszáma immár nemzetközi mércével is megfelelő szintre (43%) emelkedett.)
A szakemberek azt is sikernek tartják, hogy 2009-ben már a helyesen választott fix kombinációval önmagában sikerült a célértéket elérni a betegek 26-27%-ában. A gyógyszercsaládok közül a RAAS-gátlók (ACE-gátló, ARB) dominanciája érvényesült.
A renin-angiotenzin-rendszer (RAAS) központi szerepet játszik a vérnyomás rövid és hosszútávú szabályozásában, a koncentrált terápia és a jelentősen kevesebb mellékhatás révén a vérnyomás szabályozásának tudományos szempontból érdekes és a gyakorlat számára vonzó módja.
Az angiotenzin receptor blokkolókat (ARB) egyre elterjedtebben használják a vérnyomás csökkentésére. Különösen fontos tulajdonságuk az, hogy más vérnyomáscsökkentőkhöz képest kifejezetten nagy a terápiás ablakuk, ami azt jelenti, hogy széles dózistartományban is alig tapasztalható mellékhatás.
Orvosi szótár mobil verzió
Allergiás megbetegedések
Balesetek, sérülések, mérgezések
Bőrbetegségek
Cukorbetegség (diabétesz)
Daganatos megbetegedések
Emésztőrendszeri betegségek
Fejlődési rendellenességek
Férfi egészségügyi problémák
Fertőző betegségek
Fogászat, szájsebészet, szájápolás
Fül-orr gégészet
