Szív- és érrendszer

Szívvé válik a menstruációs vér

betegszoba.hu


A nőket havonta sújtó - sokuk szerint - átok japán kutatók vizsgálata alapján képes lehet kijavítani a károsodott szívet. Kilenc nőtől vett menstruációs vért tenyésztése során a kutatók egy őssejt tulajdonságú sejttípus kinyerésére törekedtek. A sejtek körülbelül 20 százaléka magától elkezdett verni mint a szív, három nappal azután, hogy patkányszívsejtekkel egy kémcsőbe került.

A menstruációs vérből nyert sejtek végülis lemez-szerű szívizomszövetté alakultak át. A sikeres átalakulás aránya 100-szoros az emberi csontvelőből vett őssejtekkel végzett vizsgálatokon elért 0,2-0,3-hez képest, mondta el Shinichiro Miyoshi, a Keio Egyetem orvosi karának kardiológusa, a kutatás egyik résztvevője. Egy másik vizsgálatban szívinfarktuson átesett patkányok szívébe ültették a menstruációs vérből vett sejteket. Az állatok állapota ebben a kísérletben is javult.

Miyoshi szerint a nők akár a saját menstruációs vérüket is használhatják majd. "Talán már a közeljövőben lehetővé válik, hogy a nők saját menstruációs vérükkel kezeltessék magukat" - nyilatkozta Miyoshi az AFP-nek csütörtökön. A saját vér használata megoldja az ilyen sejtek beültetésének egyik legnagyobb problémáját, a kilökődést. A menstruációs vérből különböző ún. HLA antigenitású sejtek készleteit lehet létrehozni. A HLA (humán leukocita antigén) típus az emberi immunrendszer kulcsszereplőjeként alapvetően meghatározza, hogy a beültetett sejt ki fog-e lökődni a szervezetből vagy sem. A sejteket hosszú ideig lehet ujjnyi csövecskékben tárolni, és akkor használhatók fel, amikor épp szükség van rájuk.

"Megfelelő tárolási körülmények esetén hatalmas mennyiségű sejtet halmozhatunk fel viszonylag kis területen. Ha nem használják fel őket 100 éven belül, akkor eltarthatók akár 200 vagy épp 300 évig is" a tökéletesen egyező befogadó betegre várva, magyarázta. Szigorú értelemben véve a menstruációs vérből izolált kötőszöveti sejtek nem nevezhetők őssejteknek. Az őssejtek elméletileg a szervezet akármelyik sejtjévé képesek átalakulni, folytatta Miyoshi. Jelentős eséllyel alakulnak azonban izomsejtekké, mely reményt ad a vér későbbi, izomdisztrófia elleni felhasználására nézve.

A vizsgálatot a Keio Egyetem a Nemzeti Gyermekegészségügyi és Fejlesztési Intézettel együttműködésben végezte. A kezdeti eredményeket nemrég tették közzé az amerikai Stem Cell című folyóirat online számában. Miyoshi elmondta, hogy a donor életkora, úgy tűnik, nem befolyásolja a sejtek adottságait. Azt is hozzátette, hogy bár a vizsgált patkányok szíve javulást mutatott, például erősebb összehúzódásokat tudott produkálni, azért az öröme korántsem teljes. "Véleményem szerint a módszer még nincs kész a klinikai alkalmazásra. Biztos, hogy van egy meghatározott faktor, mely rábírja a sejteket a szívizommá válásra. Ezt feltétlenül meg kell találnunk."

A megoldás kulcsai az őssejtek, melyek elvileg akármilyen testi sejtté képesek átalakulni, lehetővé téve a károsodott vagy beteg sejtek, szövetek és szervek pótlását. Őssejteket embriókból is lehet izolálni, az életképes embriók elpusztítása azonban súlyos etikai dilemmát vet fel. Az eljárást a Római Katolikus Egyház és George W. Bush amerikai elnök is ellenzi. Felnőtt őssejteket olyan szervekből nyerhetünk például, mint a csontvelő, ám a procedúra fájdalmas és invazív. Japán és amerikai tudósok megkerülték az etikai problémát: emberi bőrsejteket transzformáltak olyan őssejtekké, melyek a magzati őssejtekkel megegyező tulajdonságokat hordoztak.