Szív- és érrendszer

Mikrobuborékok segítségével kiszűrhető a stroke kockázata


A Missouri Egyetem munkatársai egy új módszerrel korai fázisban képesek detektálni az erek elváltozásait, ami hozzásegíthet azon betegcsoport azonosításához, akiknél magasabb a szívroham, vagy a stroke (szélütés) kockázata.

A Missouri Egyetem munkatársai egy új módszerrel korai fázisban képesek detektálni az erek elváltozásait, ami hozzásegíthet azon betegcsoport azonosításához, akiknél magasabb a szívroham, vagy a stroke (szélütés) kockázata.

A szív- és érrendszeri betegségek jelentik a világon a vezető halálokot, emiatt kiemelten fontos a korai stádiumban lévő betegek azonosítása. A Medicine and Science in Sports and Exercise oldalain bemutatott állatkísérletben disznókon sikerült azonosítani a verőerek gyulladását, ami az érelmeszesedést felvezető elváltozás. Amennyiben a mikrobuborékok hatékonysága embereken is bizonyítást nyer, az orvosok meg fogják tudni határozni azt a betegcsoportot, akik esetén a szívbetegség, vagy a stroke magasabb kockázatával kell számolni. A módszer segíthet nyomon követni a gyulladáscsökkentő kezelés hatását is.

Jelenleg invazív beavatkozás nélkül nem lehet detektálni az artériák elváltozásait, az orvosok gyakran megvárják a tünetek súlyosbodását, például a mellkasi fájdalom megjelenését, vagy a szívinfarktust, és csak ezt követően kerül a beteg szorosabb kontroll alá. Ezzel szemben a dr. Isabelle Masseau egyetemi adjunktus fejlesztette mikrobuborékok nem számítanak invazívnak. Az apró részecskék a véráramba kerülve megkötik az érfal gyulladása során keletkező antitesteket, és egy ultrahangos készülékkel el lehet különíteni egymástól a gyulladásos, illetve gyulladásmentes szervezetben utazó buborékokat. Ez az első vizsgálat, mely nagyobb állatok esetén bizonyítja a módszer hatékonyságát.

Az eljárás egyszerű, könnyen kivitelezhető, azonban a rutinszerű alkalmazásra még néhány évet várni kell.