Szív- és érrendszer

Ha nem mozog, szívbeteg lehet a gyerek


Kilencéves korban már kimutatható a szívbetegségek magasabb kockázata, akkor, ha a gyerekek fizikálisan nem aktívak - derült ki egy új kutatásból.

Dán és svéd kutatók 223 gyermeket vizsgált meg (123 kisfiút és 100 kislányt), az átlagéletkor 9,8 év volt. Négy évig vizsgálták aktivitási szintjüket és megállapították, hogy a magasabb fizikai aktivitású gyerekeknél alacsonyabb volt a szív-érrendszeri megbetegedésekre vonatkozó kockázat. A közlemény az Acta Paediatrica májusi számában jelent meg.

"Köztudott, hogy a felnőttek fizikai aktvitása betegségek széles körével mutat összefüggést, sőt a halálozással is összefügg" - magyarázza az első szerző Dr Tina Tanha, a malmői Skane Egyetem kutatója. "Tanulmányunk egyértelműen bizonyítja a fizikai aktivitás és a szív-érrendszeri betegségek közötti összefüggést gyerekek esetében is. A szív-érrendszeri megbetegedések 11 százaléka gyerekeknél a fizikai aktivitás különbségeivel magyarázható."

A gyerekek derekára négy napon át egy fizikai aktivitást mérő úgynevezett akcelerométert rögzítettek. A gyerekeket csak akkor vették be a vizsgálatba, ha az övet legalább három napig minimum nyolc órán át hordták. Vizsgálták a szív-érendszeri megbetegedéseik kockázati tényezőit, például a vérnyomást, a nyugalmi pulzust, a fittséget illetve a testzsírszázalékot is rögzítették.

A fiúk átlagos BMI-je 17,4 volt, a lányoké 17,5. A fiúk fizikálisan aktívabbak voltak, mint a lányok (746 illetve 620 értéket teljesítettek percenként, átlagosan 45 illetve 35 percig folytattak közepes intenzitású, és 15 illetve 11 percig magas intenzitású tevékenységet). Nem volt jelentős különbség a nemek között a szisztolés és diasztolés vérnyomásértékekben, továbbá az átlagos artérás vérnyomásban. A nyugalmi pulzus a lányoknál magasabb volt (85 szemben a fiúkban mért 80/perc értékkel). A fiúknál alacsonyabb volt a testzsír mennyisége (6,3 kg illetve 8,3 kilogramm), de alacsonyabb volt a testzsírszázalékuk is (16,2 százalék és 22,6 százalék), ugyanakkor magsabb volt az oxigén felvételük is.

Az erőteljes fizikai aktivtás 10 százalékkal, míg a közepesnél intenzívebb testedzés 8 százalékkal járult hozzá a szív-érrendszeri megbetegedések kockázatának csökkenéséhez mindkét nem esetén. A különbségek az általános fizikai aktivitás esetén jelentkeztek, az ugyanis 11 százalékban játszott szerepet a fiúknál, de nem volt jelentősége a lányok esetében. Fontos, hogy a vizsgálatok során a korábbiakkal szemben számos rizikótényezőt együtt vizsgáltak. A gyerekkori rizikótényezők azért is fontosak, mert hatásaik összeadódnak az élet során.