Szem, látás

Rontja a szemet az űrutazás


A hosszú ideig tartó űrutazások a mikrogravitáció hatására az űrhajósok szemében és agyában rendellenességeket okozhatnak, állapították meg houstoni kutatók.

A houstoni Texasi Egyetem orvosi karának tudósai MRI vizsgálatokat végeztek 27 asztronauta szemén és agyszerkezetén, akik átlagosan 108 napot töltöttek el egy űrhajó, vagy a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén. A 27 űrhajós közül nyolcat újra megvizsgáltak, akik később átlagosan újabb 39 napot töltöttek az űrben.  

A texasi kutatók megállapították, hogy a legalább 30 napot mikrogravitációs környezetben eltöltött űrhajósok 33 százalékánál megnőtt a látóideg körüli agy-gerincvelői folyadék koncentrációja, 22 százalékuknál a szemgolyó hátsó részének ellaposodását tapasztalták, továbbá az űrhajósok 15 százalékánál megfigyelték, hogy felduzzadt a látóideg, 11 százalékuknál pedig változások álltak be az agyalapi mirigyben.

Ezek a rendellenességek jellemzően az intrakraniális hipertenzió, vagyis a koponyán belüli magas nyomás tünetei, mely során a koponyában felgyülemlő gerincvelői folyadék nyomást gyakorol az agyára. A megnövekedett nyomás hatására megduzzadhat a látóideg és a szemgolyó közötti kapcsolódási pont, amely látászavarokat idézhet elő, nyilatkozta Dr. Larry Kramer, a tanulmány szerzője az Észak-Amerikai Radiológiai Társaság hírlevelében.     Dr. Kramer tanulmányának részletei a Radiology című orvosi szakfolyóirat márciusi számában jelentek meg.