Pszichológia

Mi tesz minket boldoggá?


Család? Pénz? Szerelem? A Nature Communications márciusi számában bemutatott vizsgálat szerint a magyarázat ennél jóval prózaibb, hiszen a hangulatot nagymértékben befolyásolja a hipokretin nevű anyag szintje.

A Kaliforniai Egyetem (Los Angeles) munkatársainak vizsgálatai szerint a hipokretin nevű jelátviteli anyag nagymértékben szabadul fel, ha az egyén boldog, szomorúság esetén viszont csökken a szintje. A felfedezés alapvetően befolyásolhatja a pszichiátriai betegségekről kialakult képünket, és az alkalmazott kezelési stratégiát. A hipokretin mellett Jerome Siegel professzor és munkatársai elsőként számoltak be a melanin koncentrációs hormon (MCH) felszabadulásának változásairól.

A megállapítások magyarázhatják az álmatlanságot és a narkolepsziát, valamint a depressziókutatásban is új lehetőségek nyílhatnak meg. Az MCH szintje ébrenlét alatt igen alacsony, alváskor normális esetben mennyisége megemelkedik. A munkacsoport 2000-es eredményeire támaszkodva felfedezte, hogy a narkolepsziás betegeknél, akikre időről időre kontrollálhatatlan mélyalvás tör, 95 százalékkal alacsonyabb az idegsejtek hipokretin-tartalma, mint egészséges egyéneknél. Régóta ismert a narkolepszia és a depresszió közötti kapcsolat, és ezen kapcsolat mibenlétét körvonalazhatja a hipokretin funkciójának feltérképezése.

Jelen vizsgálatba nyolc, hagyományos úton kezelhetetlen epilepsziás beteget vontak be, akiknél elektródás ingerlést alkalmaztak a gerjesztő fókusz semlegesítése céljából. Radioizotópos módszerrel mérték az ingerlés hatására bekövetkező hipokretint és MCH-t érintő változásokat. Emellett 15 perces periódusokban sikerült képet kapni a különböző cselekvéseket (televíziózás, társas kapcsolatok létesítése, alvás-ébrenlét ciklus) kísérő dinamikáról is. A bekövetkező hangulatváltozásokat kérdőívek segítségével számszerűsítették.