Az osteoporosis napjainkra világszerte kiemelkedő egészségügyi problémává nőtte ki magát. Erre hívta fel a figyelmet a MOOT ész OBME a Margitszigeten rendezett eseményen. Az Egyesült Államokban és Japánban mintegy 75 millió embert érint a betegség, más számítások szerint a világon hozzávetőleg 200 millió ember él csontritkulással. Magyarországon körülbelül 800.000 osteoporosisos beteg él, aktuálisan osteoporosis elleni gyógyszeres kezelés alatt ugyanakkor maximum 100.000 érintett áll. Az EU tagállamaiban minden 30. másodpercben bekövetkezik egy olyan törés, amely az osteoporosis számlájára írható.

Az osteoporosisos betegek száma és a betegség káros következményei világszerte rohamosan növekednek, melynek fő oka, hogy a születéskor várható időtartam az utóbbi évtizedekben jelentősen megemelkedett. Ebből kifolyólag a nők élettartamuk mintegy egyharmadát a csontvédő ösztrogénhormonok hiányában élik le.  E mellett felerősödött a rizikótényezők hatása is, melyben - sok más mellett - nagy szerepet játszanak az életmódbeli civilizációs faktorok, valamint a csontrendszerre kedvezőtlenül ható gyógyszerek elterjedése. Sokan gondolják, hogy a csontritkulás kizárólag az idősek, illetve a nők betegsége lehet. A hölgyek valóban veszélyeztetettebbek, hiszen a nők és férfiak megbetegedésének aránya 3:1, ugyanakkor a kezelt férfi betegek ”részesedése” - nem csak hazánkban - mindössze 10% körüli.

Az osteoporosis talaján történő leggyakoribb törések a szivacsos szerkezetű csontvesztésből fakadó csuklótáji törések, valamint az idősebb korban bekövetkező külső, tömör szerkezetű csöves csontszerkezetű csontokat érintő csontvesztés, csigolyatörés, valamint a felkar válltáji- és a csípőtáji törések. A legújabb adatok alapján, Magyarországon a csípőtáji törések elfordulási gyakorisága 12.000-15.000 között van, míg csuklótáji törések esetében ez kb. 37.000 és a felkar válltáji törése pedig közel 12.000. Elrettentő adat, miszerint a legfejlettebb országokban is a csípőtáji töréseket követő egy éven belül a betegek több mint 30%-át veszítik el az orvosok a különböző szövődmények miatt. Továbbá igazolt tény, hogy egyéb, osteoporosissal összefüggésbe hozható csigolya-, válltáji, csuklótáji töréseket követő halálozási arány is jelentősen magasabb, mint az azonos életkorú, csontritkulásban nem szenvedőké.

A törési kockázat a csont ásványianyag-tartalmának csökkenésével nő. A csont ásványi anyag tartalom körülbelül 10%-os csökkenése körülbelül megduplázza az adott régióban a törés lehetőségét. Adatok bizonyítják, hogy a 65 év feletti lakosság körében az esések előfordulása meghaladja a 20 százalékot, melyeknek több mint 1/3-a többször is előfordul. Eséshez vezethet többek között például az idősebb életkor, a napi fizikai aktivitás csökkenése, több mint 4-5 féle gyógyszer egyidejű szedése, járás nehezítettséggel járó izületi megbetegedések.

”Az osteoporosisos megbetegedésekkel kapcsolatos számok bizonyítják, hogy foglalkoznunk kell a problémával. Már fiatal korban sportoljunk rendszeresen, figyeljünk oda táplálkozásunkra és fogyasszunk kalciumban és D-vitaminban gazdagételeket” - mondta a rendezvényen dr. Szekeres László, a MOOT elnöke. ”A megelőzés mellett természetesen a csontritkulás esetében is létfontosságú a rendszeres szűrés. Mielőbb fény derül a problémára, annál előbb léphetünk.”

Csontjaink megfelelő szilárdságának megőrzésében meghatározó szerepe van a kalciumnak és a D-vitaminnak. A kalcium nem képződik a szervezetben, ezért ahhoz táplálékból juthat hozzá szervezetünk. A napi javasolt kalcium bevitel a MOOT ajánlása alapján 800-1000 mg között van, melyet tejtermékekből, magvakból és gyümölcsökből nyerhetünk. A kalcium felszívódásában nyújt segítséget a D-vitamin, így ez is nélkülözhetetlen csontjaink egészségének megőrzésében. Szervezetünk, bőrünkön keresztül a napból nyerhet D-vitamint, de a tejtermékek a tőkehal-májolaj, a máj és a tojás is természetes forrásai. A már fiatalkorban figyelembe vesszük ezen tényezőket, akkor ez akár 25-30 százalékkal csökkentheti a csontok időskori sérülékenységét.

Az említett fontos életmódhoz köthető tényezők betartása mellett sem szabad megfeledkezni a szűrés fontosságáról. A szűrésnek egyik fontos lépése a csontok ásványi anyag tartalmának meghatározása, erre Magyarországon több speciális centrum áll rendelkezésre. De hasonlóan fontos a csontritkulással összefüggésbe hozható törések kockázatának becslése, ami egy egyszerű, ennek veszélyéhez járuló tényezőket felsorakoztató Interneten elérhető kérdőív is lehet, ami a Világnapon mindenki számára elérhető lesz.

Kapcsolódó cikkek
	Fényt a lábakra sportolás közben
	Vegyünk nagy lélegzetet a COPD Világnapja alkalmából
	Öltözz Kékbe!
	Szeressük csontjainkat - Osteoporosis Világnap 2011.
	Egy világ, egy otthon, egy szív
	Hepatitisz világnap - Konferencia a betegség kezeléséről és előfordulásáról
	Hipertónia Világnap - Május 17.
	Ne görbüljön meg
	Április 25. a Malária Világnapja
	Parkinson Világnap a korai felismerés jegyében