Dohányzás

Az artériaelzáródás vizsgálata nem segít a leszokásban


Svájci kutatók szerint az artériaelzáródás vizsgálata nem segít a megrögzött dohányosoknak a leszokásban, ha már amúgy is részt vesznek valamilyen leszoktató programban.

Pedig az orvosok gyakran erre hivatkoznak, amikor elrendelik a költséges szűrővizsgálat elvégzését. A nyaki főütőér plakk szűrővizsgálata a szakértők szerint nem jár bizonyítható előnyökkel olyan emberek számára, akik nem mutatják a szívbetegség tüneteit.

A kutatást vezető Dr. Nicolas Rodondi elmondta, ha az emberek egy nagyon jó leszoktató programban vesznek részt, a nyaki artéria plakkszűrés semmit sem tud hozzáadni ehhez. Néhány korábbi kutatás azt mutatta, hogy a plakktól elzáródott artériák képének megmutatása a betegeknek segíthet a leszokáshoz szükséges életmód változtatáshoz. A mostani vizsgálat eredményei szerint azonban a dohányosok esetében nem érdemes ebben reménykedni.

A nyaki főütőér vizsgálat során az orvosok ultrahang segítségével alkotnak képet az agyi vérellátást biztosító artériákról. Az eljárás egyre nagyobb népszerűségnek örvend az Egyesült Államokban és Európában, bár nem egyértelmű, hogy valóban segít-e a betegeknek. Mivel a szűrővizsgálat nem jár bizonyított előnyökkel, az Amerikai Megelőzési Szolgálat nem javasolja olyan páciensek esetében, akik nem mutatják a szívbetegség tüneteit.

Az Archives of Internal Medicine szaklapban közzétett új kutatás során több mint ötszáz 40-70 éves dohányost vizsgáltak, akik le akartak szokni, és nem rendelkeztek a szívbetegség tüneteivel. Mindegyikük hat tanácsadáson vett részt egy év leforgása alatt, ezen kívül telefonon beszéltek velük, nikotintapaszt kaptak, és brosúrákkal látták el őket a témában. A csoport véletlenszerűen kiválasztott felében a nyaki főütőér plakklerakódását is vizsgálták, ami majdnem mindegyikükben pozitív volt. Bár a dohányzás hozzájárul a plakklerakódáshoz, ami a szívroham és a stroke kockázati tényezője, az ultrahang képek láthatóan nem gyakoroltak semmilyen hatást.

Egy év elteltével a szűrővizsgálaton átesettek egynegyede bizonyult füstmentesnek, míg ugyanez az arány a másik csoportban 22 százalék volt. Ez a különbség akár a véletlennek is betudható.