Baba-mama

Hogyan fertőzi meg az ételmérgezést okozó mikroba a magzatot?

betegszoba.hu


Francia tudósok szerdán jelentették be, hogy tudják, hogyan jut át egy potenciálisan halálos ételmérgezést okozó baktérium az anyából a magzatba. A felfedezés állatkísérletek alapján született, de valószínűleg emberekre is érvényes, ez olyan új gyógyszerek fejlesztésének nyit utat, amelyek ezt az utat blokkolják.

A Listeria baktérium influenzaszerű tüneteket okoz, valamint az idegrendszer érintettsége esetén agyhártyagyulladást és görcsöket. A pasztőrizálatlan tejtermékek, fertőzött húsok és mosatlan nyers zöldségek a fertőzés forrásai, amely a bélrendszeren keresztül jut be a szervezetbe. Egy ma még nem ismert okból a terhes nők hússzor gyakrabban kapják el a listeriosisnak nevezett betegséget, mint a nem terhesek. Az Egyesült Államokban egymillióból nyolc ember érintett, Franciaországban egymillióból öt.

A terhesség során történt fertőződés vetélést vagy halvaszülést okozhat, gyakran az újszülöttek is elkapják, így a tudósok arra a kérdésre keresték a választ, hogy hogyan jut át a baktérium a méhlepényen. Marc Lecuit, a párizsi Pasteur Intézet munkatársa és csapata azonosított két, InIA-nak és InIB-nek nevezett invazív fehérjét, amelyek szükségesek a magzat megfertőzéséhez. Kiderült, hogy a kísérleti állatok közül az ugróegérnél fordulnak elő ugyanazok a biokémiai utak, mint az embernél.

A kísérletek során vemhes ugróegereket fertőztek meg szájon át Listeriával. A baktériumokban található fluoreszkáló részecskék alapján kiderült, hogy a betegség elérte a méhlepényt, majd túl is jutott rajta. Az egerek között a halálozás 100 százalék volt, ezt a tudósok olyan szélsőségesnek találták, hogy más elemző módszereket kezdtek használni, amelyek nem járnak az állatok megölésével, hogy megerősítsék az eredményeket.

"Egy olyan fajban, ahol ugyanez a két biokémiai út működik, mind az InIA, mind az InIB szükséges a méhlepényen való átjutáshoz és a magzat megfertőzéséhez" - vonták le a következtetést a szerzők.

Egy második kísérletsorozatban az egereket genetikailag úgy módosították, hogy a két anyagcsereút az eredetileg blokkoltat aktiválták, ez a sorozat is hasonló eredménnyel zárult.

Lecuit figyelmeztetett, hogy az eredmények nem ültethetők át azonnal a gyakorlatba. "Amikor teljességében megismerjük egy betegség mechanizmusát, kidolgozhatunk egy módszert ennek blokkolására" - nyilatkozta Lecuit. "De manapság még a baktériumok legyőzésének leghatékonyabb fegyvere az antibiotikum."

A tanulmány a Nature-ben jelent meg.