Diszkalkulia

A diszkalkulia jelentése számolászavar. A szó görög-latin eredetű, a görög „disz” szóból („rosszul”), a „calculia” pedig a latin „calculare” (számolni) szóból ered. A diszkalkuliát elsőként baleseti sérülteknél állapították meg. Náluk az agy speciális területe sérült. Ezt nevezik szerzett diszkalkuliának vagy akalkuliának. A kutatások fényt derítettek arra, hogy nemcsak külső sérülés okozhat számolási zavart, hanem az öröklötten is megjelenhet. Az egyén elmebeli működésének széles területeire hat, úgymint a megértésre, emlékezetre; arra a képességre, hogy számokkal manipuláljon, vagy számadatokat kezeljen. Gyakoriak az időérzékeléssel, a térbeli tájékozódással, és a mennyiségek becslésével kapcsolatos nehézségek. Gyakorisága a diszlexiáéhoz hasonló, 5-10%. Ez a fejlődési diszkalkulia. Az újabb kutatások a diszkalkulia, diszlexia, diszgráfia okaként a csecsemőkori agytörzsi primitív reflexek rendellenes fennmaradását valószínűsítik. A diszkalkulia az általános intelligenciaszintet nem érintő, a matematikai teljesítményben bekövetkező zavar, melynek oka a neurológiai struktúrát, ill. funkciót érintő eltérés, örökletes és/vagy szerzett sérülés eredményeként. Nem függ az intelligenciától: a különben jó képességű ember éppúgy lehet diszkalkuliás, mint bárki más. A diszkalkulia megjelenésének formáját, méretét, kiterjedtségét a környezet nagymértékben befolyásolja, de nem képez oksági tényezőt (pl. családi szokások, oktatási módszerek)‏.

Eddigi bejegyzések


  1. Méhgyulladás
    összesen 4 kórtörténet, legújabb: Szilvia03
  2. Vesekőbetegség
    összesen 6 kórtörténet, legújabb: janika70